Drámai, ami a magyar lakossággal történik

A politikusoknak segíthetnének a kutatók, hogy lassítsák az ország elöregedését, a magyar kormány mégsem kér tőlük tanácsot. Magyarország népességéről régen készült annyi kutatás, mint amennyi ezekben a hónapokban. Az őszi mikrocenzust, vagyis kis népszámlálást a tízévente megszokott nagy adatfelvétel félidejében végezték el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai, minden korábbinál nagyobb mintán, hiszen a lakosság tíz százalékát keresték meg. Az általános adatok mellett rákérdeztek a társadalmi rétegződés alakulására, az egyes foglalkozások presztizsére, az emberek szubjektív jólétére, egészségügyi problémáira és a külföldi munkavállalásra is – írja a Népszava – online.

Ezek az adatok is segítenek majd megmutatni, milyen okok miatt vállalnak kevés gyereket a családok, vagy, hogy mi vezet a korai halálozáshoz, és kiderül, haza akarnak-e jönni valaha a külföldön élők.

Az intézet igazgatója a Népszava kérdésére elmondta, hogy az adatgyűjtés 2017 március végéig tart és az első eredményeket várhatóan az év közepén tudják nyilvánosságra hozni. Spéder Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy mivel ötödször teszik fel szinte ugyanazokat a kérdéseket, mind az egyéni, mind a társadalmi szintű változásokat mérni tudják. Rákérdeznek a családi eseményekre, a párkapcsolatok alakulására, az együttélés formáira, a válás vagy szakítás okaira, a megélhetési körülményekre, foglalkoztatási formákra, a munkában töltött tényleges időre, a másodállásokra. A válaszokból kirajzolódik, mit gondolnak az egyes korosztályok a családi szerepekről, háztartási munkákról, gyermekvállalásról és a gyerekek felnevelésében a feladatmegosztásról.