Drámai módon nőtt a neurológiai betegségekben szenvedők száma

Öregedő népesség, környezetszennyezés, járványok és maga az internet: többek között ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte, így Magyarországon is drámai módon megnőtt a neurológiai betegségekben szenvedők száma. Bár a szív- és érrendszeri betegségeket napjainkban is kiemelt figyelem övezi, valójában az idegrendszeri betegségek már jóval több embert érintenek – mondta prof. dr. Dóczi Tamás idegsebész, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja a HVG-nek. A professzor a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) szakmai vezetőjeként azon dolgozik, hogy javítsjon a legelterjedtebb neurológiai betegségek (pl. stroke, epilepszia, Parkinson-kór) kezelései lehetőségein.

Egy 2021-es átfogó felmérés rokkantsággal korrigált adatai alapján 1990 és 2021 között a neurológiai betegségek miatt elvesztett évek száma globálisan 18 százalékkal, 375 millióról 443 millióra nőtt – ilyenkor azt számolják, hogy egy beteg hány egészséges életévet veszített el egy betegség kialakulása miatt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte megdöbbentően nagyszámú, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségben.

Mindez pedig óriási társadalmi és anyagi terhet jelent. Anders Gustavsson svéd orvos 2011-es tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a neurológiai betegségek kezelése 2010-ben Európában 798 milliárd euróba került. Az óriási szám mellett lényegében eltörpült a sokkal inkább a köztudatban lévő kardiovaszkuláris és rákos megbetegedések kezelésére fordított összeg: előbbire a 2008-as adatok szerint évente 192 milliárdot kellett szánni, míg utóbbira mintegy 150–250 milliárd eurót – az összes nem idegrendszeri betegség 500 milliárd eurós költséget jelentett.

További részletek az előfizetéses cikkben