Durva helyi bértárgyalások jönnek

Sok szempontból tanulságos év volt a 2016-os a kormány és a társadalom viszonyát tekintve. A kabinet az utolsó hetekig a húzd meg, ereszd meg elvét alkalmazva játszott az egyes rétegekkel a bölcsődei dolgozóktól a nyugdíjasokig, a közmunkásoktól a szakorvosokig. Megpróbált szembe állítani szülőket a tartásukra kötelezett gyermekeikkel, falusi önkormányzati hivatalnokot a járási hivatalok munkatársaival, megszüntetésre ítélt kormányhivatalok alkalmazottait a megmaradókkal, a gazdasági és technikai személyzetet az egészségügyi és szociális szakdolgozókkal, közmunkásokat a minimálbéresekkel és még hosszan lehet sorolni, hiszen az Orbán-kabinet tagjai tényleg kifogyhatatlanok az ötletekben, ha fel lehet borítani az egyenlő bánásmód elvét - írta a népszava.hu.

A legnagyobb tanulság persze az, hogy a leghangosabban lázadókat a kormány mindig igyekezett valamivel lecsillapítani, nehogy kibukjon a fortyogó indulat. Ha másképp nem ment, médiakampánnyal tömte tele a társadalom többi csoportjának a fejét, miért okafogyott, önző, teljesíthetetlen a pedagógusok, fiatal szakorvosok, háziorvosok, szociális gondozók, kukások, vízügyesek és mások követelése a bérrendezésre, munkafeltételeik javítására.

Amikor KSH-adatokra hivatkozva körbejárta a magyar sajtót, hogy a közszféra dolgozóinak már csak 19,5 százaléka, míg a piaci cégek alkalmazottainak 13 százaléka szervezett dolgozó és a létszám egyre fogy, az öt nagy szakszervezeti konföderáció vezetői egybehangzóan úgy nyilatkoztak a Népszavának, már rég megállt a taglétszám csökkenése, legalább annyi az új belépő, mint amennyi elhagyja a szervezett érdekvédelmet, mert munkahelyet változtat.