Eddig még sehol sem vált be a rövidebb munkanap

A svédek kipróbálták, de nem vált be, arra jutottak, hogy „túl drága". Franciaország 2000-ben vezette be a 35 órás munkahetet, de recseg-ropog a rendszer, és már csak nevében 35 órás az a munkahét. A világ egyik leggazdagabb embere a háromnapos munkahétre esküszik, amit egy japán kutatás is alátámasztott. Ha beválik Keynes jóslata, 10 év múlva már csak heti 15 órát fogunk dolgozni – erre azonban jelenleg nagyon kicsi az esély – olvasható az origo.hu portálján.

Mostanában elég sok társadalmi kísérlet zajlik, az országok ezeket ráadásul nagyban végzik: legutóbb például Finnországban vezették be az alapjövedelmet a munkanélküliek egy kétezer fős, véletlenszerűen kiválasztott csoportjánál. Egy másik skandináv országban, Svédországban a napi munkaórák számát csökkentették 8-ról 6 órára, több-kevesebb sikerrel. A svédek azt találták ki, hogy ugyanazért a bérért naponta két órával kevesebbet kell dolgoznia 68 nővérnek egy göteborgi nyugdíjasotthonban.

Igen ám, de a munka ugyanannyi volt, ezért fel kellett venni 17 további alkalmazottat, aminek a költsége 12 millió svéd koronát (1,3 millió dollár) tett ki erre a kétéves időszakra. Tehát munkaórák csökkentése extraköltséget okozott a munkáltatónak - derült ki a Bloomberg tudósításából.

Mint azt a gazdasági szakportál írja a svéd próba felénél, úgy tűnik, hogy a hatórás munkanapokkal semmit sem értek el azok közül a célok közül, amiket korábban reméltek. Többek között abban bíztak, hogy kevesebb lesz a betegség miatti távollét, vagy éppen javul a betegellátás színvonala.

Japán kutatók szerint 40 éves kor felett az a legjobb, ha 25 órát dolgozunk egy héten, derült ki a BBC által is idézett tanulmányból, amely több ezer 40 év feletti ausztrál munkavállalót vizsgált.

A jelentés szerint a munka „stimulálhatja az agyi tevékenységet", ugyanakkor ezzel egy időben a „hosszú munkaórák és bizonyos típusú feladatok fáradtságot és stresszt okozhatnak, amely potenciálisan károsíthatja a kognitív funkciókat".