• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Eddig valamennyi megbukott – Ez már a sokadik

Lapszemle Forrás: szabadfold.hu

Minden eddiginél átfogóbb átalakításokra készül a kormány az egészségügyben.

Megszabadítják a kórházakat az adósságuktól, szétválasztják a köz- és a magán-egészségügyi ellátást, bevezetik az orvosi életpályamodellt. A tervezetet azonnal össztűz alá vette a szakma. A miértekről a Szabad Föld – online portálja dr. Poller Imre egészségügyi szakértőt, a PX Consulting ügyvezetőjét kérdezte.

Az intézmények adósságát előbb központosítják, azután átrakják a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez, amely majd valami úton-módon kiegyenlíti azt. Ha eddig nem volt erre fedezet, akkor ezután honnan lesz? S mi a garancia arra, hogy az adósság nem képződik újra?

– Van a 2015-ös költségvetésben egy 60 milliárdos tartalék, amiből többek között az adósságot is rendezni lehetne. A jelenlegi mintegy 80 milliárdos tartozás azonban, mire a kifizetését megkezdik, akár 100 milliárdra is rúghat.

Kérdéses az is, milyen megtakarítást hozhat a kórházi struktúra tervezett átalakítása: Budapesten és Pest megyében térségi kórházakat jelölnének ki, megyénként pedig egy-egy vezető kórház lenne a betegellátás központja. Félő azonban, hogy a kapacitások újraelosztása következtében ellehetetlenülnek egyes intézmények, azaz kórházak üresedhetnek ki.

– Egyre hosszabbak a várólisták, égető probléma az orvoshiány, számos helyen méltatlanok az ellátási körülmények. Nem véletlen, hogy egyre többen gyógyulnának magánrendelőkben és -kórházakban. Az állami és a magánellátást a jövőben szigorúan elkülönítenék egymástól. Vajon képes lesz-e megfelelni az állami egészségügy mindazoknak a feladatoknak, amikbe eddig besegítettek a magánszolgáltatók is?

– A helyzet jelenleg nem egyértelmű. Az egészségügyi kormányzat egyelőre irányokat szabott meg, elérendő célokkal: azaz, hogy nem tűrik tovább a magán-egészségügyi szolgáltatások ráépülését a közfinanszírozott rendszerre. Amennyiben egy kórház fizetős ellátást is nyújt, az teljesen különüljön el az alaprendszertől.

– Nemrég még azt mondták, hogy a fölös kapacitások függvényében fogadhatnának a kórházak fizetős vagy külföldi betegeket. Erre ezután nem lesz lehetőség?

– Állami működtetésű kórházba külföldi beteget ezután csak akkor vehetnének fel, ha sürgős, életmentő beavatkozásra van szükség. De nem tervezhetnének például azzal, hogy mondjuk a csípőprotézis-műtétre szakosodott csapatuk az OEP által finanszírozott műtétek mellett fizetős betegeket is operáljon. Az eddig nagyrészt magánellátásban végzett tevékenységeket – CT-diagnosztikát, művesekezelést – egyes vélemények szerint akár a közeli jövőben az állam a saját kezébe venné. Teljesen felszerelt, minden beavatkozásra és szolgáltatásra alkalmas magánellátók azonban továbbra is fogadhatnák azokat a betegeket, akik képesek megfizetni gyógyulásuk árát. Ilyen magánellátók azonban jelenleg nincsenek.