A szakorvosok idegenkedésének oka az lehet, hogy nem vizsgálták meg előzetesen, pontosan kik a felhasználók.
Idén novemberben lesz egy éve, hogy bevezették az eeSzt-t (elektronikus egészségügyi Szolgáltatási tér), az internetalapú komplex interaktív adatbázist, mely a háziorvosok, járóbeteg- és szakrendelők, patikák és a páciensek számára ígért gyorsabb és korszerűbb ügyintézést. Az elmúlt majd egy évben a tapasztalatok vegyesek voltak; míg a patikák, háziorvosok körében már napi gyakorlat a rendszer használata, addig a szakorvosok körében már korántsem ez a helyzet - olvasható a Gyártástrend Magazinban.
A rendszer – melynek használata 2017. november elseje óta kötelező a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak – célja alapvetően az, hogy a beteg ellátási dokumentációját, eseményeit, vizsgálati eredményeit a kezelőorvos pontosan átlássa, a felírt és kiváltott vagy ki nem váltott receptjeivel együtt. Az EESZT szándéka, hogy az egészségügyben meglévő informatikai rendszereket összekapcsolja, elvileg minden ellátási esemény, vizsgálat, beutaló, recept megjelenik benne.
Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője az IME májusi szakmai konferenciáján arról számolt be, hogy tapasztalatok alapján a rendszert a legkevésbé a szakrendelők, kórházak orvosai használják. Ezt támasztja alá, amit megkérdezésünkre a legnagyobb budai kórház egyik szakrendelőjének orvosa mondott: „az új rendszert rátelepítették a régire, ami teljesen összekuszálta az egészet. Most tízszer annyi időbe telik egy recept felírása, mint korábban, ráadásul nem is működik maradéktalanul az egész, én személy szerint nem tudom, hogyan kell aktiválnom az e-személyimet, amivel jogosult vagyok receptet írni. Most itt villog az asztalunkon egy leolvasó, amit nem tudunk használni. Szintén nagy kérdés, hogyan fogja majd a vidéki Rozi néni aktiválni az ő e-személyijét. Kínlódik mindenki, ez a helyzet jelenleg” – mondja. A megkérdezett többi szakorvos véleménye legfeljebb a megfogalmazásban különbözik.
...
Annak, hogy a szakorvosok nem tudják, nem szeretik használni a rendszert, az lehet az oka, hogy nem vizsgálták meg előzetesen, pontosan kik a felhasználók, és milyen problémáik vannak. „A beteg gondja az, hogy nagyon sokat vár a rendelőben, és amikor bejut az orvoshoz, azt a kis időt, amit rá szánnak, csak arra szeretné használni, hogy az ő problémájával foglalkozzanak. Mi az orvos gondja? Ahhoz, hogy tudjon foglalkozni a beteg problémájával, egy sor dokumentációt kell abban a rövid időben elvégeznie. És ott vannak az asszisztensek is, őket sem szabad kihagyni, mert rájuk fogja terhelni az orvos az e-dokumentációt. Nekik pedig fogalmuk sincs, hogyan kell egy e-rendszert használni, hiszen húsz éve papíron kartonoznak.
További részletek a cikkben.