Ideális esetben a szülések 10-15 százalékában kellene alkalmazni, mégis világszerte a szülések kb. 30 százaléka történik császármetszéssel.
Tovább nőtt a császármetszések aránya Magyarországon, derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közzétett, kizárólag az állami kórházakra vonatkozó adatokból. Tavaly összesen 79429 szülést regisztráltak állami fenntartású kórházban, amiből 32453 történt császármetszéssel, ez a szülések 40,86 százalékát teszi ki, írja a Qubit.
A Császárvonal kiemeli továbbá, hogy több mint 3 ezerrel kevesebb gyerek született tavaly, mint 2022-ben. Így annak ellenére nőtt a császármetszéssel születő csecsemők aránya, hogy a beavatkozások száma valójában csökkent is.
A statisztikából hiányoznak a magánszülészetekre vonatkozó mutatók (ezek a Válasz Online cikke szerint még magasabbak lehetnek, mint az állami kórházakra vonatkozók), viszont azt az állami ellátásból gyűjtött adatokból is lehet látni, hogy Magyarországon 2015 óta (38,46 százalék) folyamatosan emelkedett a császármetszések aránya.
A császármetszések aránya a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben volt a legmagasabb (57,36 százalék), a legalacsonyabb pedig a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban (26,17 százalék).
De még a háborítatlan szülések szempontjából legjobban teljesítőnek tűnő kórházban is jócskán meghaladja a császármetszések száma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait. Ideális esetben ugyanis csak a szülések 10-15 százalékában kellene alkalmazni a beavatkozást. Ennek ellenére világszerte a szülések kb. 30 százaléka történik császármetszéssel (az OECD átlag is hasonló a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján), az országok között azonban óriási a szórás: egyes afrikai régiókban alig 7 százalékban alkalmazzák a beavatkozást, Kelet-Ázsiában viszont a szülések több mint 63 százalékánál, írja a Qubit.