Egészség és pénz: ez hiányzik a magyar munkaerőnek

A magyar népesség egészségi állapota nemzetközi összevetésben rossz és elmarad az ország gazdasági fejlettsége által indokolt szinttől is. Pedig a gazdasági növekedés szempontjából egyik legfontosabb tényezőben, a humán tőkében rejlő potenciált éppúgy befolyásolja az egészségi állapot, mint a képzettség szintje, hiszen meghatározza a munkaerőpiaci részvételt és termelékenységet is - írja szerdai elemzésében a portfolio.hu.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési jelentéséből egy egész alfejezetet szentelt a társadalom egészségi állapotának elemzésére, hiszen az nagyban befolyásolja a munkaerőpiac mennyiségi és minőségi feltételeit is.

Bár a születéskor várható élettartam az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett hazánkban, hasonlóan igaz ez a többi uniós országra is, ami miatt továbbra is a magyar érték az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Magyarországon a születéskor várható élettartam 79 év a nők és 72 év a férfiak esetében, miközben az Európai Unió országaiban ezek az értékek átlagosan 83, illetve 78 évet tesznek ki.

A Magyarország fejlettségi szintjéhez hasonló Lengyelországban átlagosan mintegy 2 évvel hosszabb a születéskor várható élettartam. Az életkilátások tekintetében hazánktól csak Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária marad el uniós viszonylatban.

Magyarországon nemzetközi összevetésben átlag alatti az egészségügyi kiadások mértéke. A rossz egészségi állapotban szerepet játszhat az egészségügyi ráfordítások alacsony szintje is. Hazánkban 2013-ban magán- és állami forrásból összesen a GDP 7,4 százalékát költöttük egészségügyre, ez az érték elmarad az OECD országokra vonatkozó 9 százalékos átlagos értéktől. Magyarországon a magánforrások aránya kismértékben még meg is haladja a nemzetközi átlagot, ugyanakkor a költségvetési kiadások szintje alacsonyabb az OECD-átlagnál.

További részletek a weboldalon.