Egészség helyett akciókra vadászunk

Ezt állapította meg a Kutatócentrum és a Marketing & Média felmérése, amely a hamburgeradóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetésével kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. Bár az összetevőket a megkérdezettek kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja a döntésben, hogy mennyi a választott termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma.

Szőke Emília, a Kutatócentrum kutatási projektmenedzsere kiemelte: a nők tudatosabb vásárlók, döntéskor az árat és az összetevőket is jobban figyelembe veszik, a férfiak számára ugyanakkor fontosabb a minőség. A korosztályokat tekintve az 55 év felettiek vásárolnak tudatosabban, ők jobban figyelik az élelmiszerek összetevőit.

A kutatásból is kimutatható árérzékenységnek köszönhetően eredményes lehet a népegészségügyi termékadó bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában.

A felmérésben részt vevők 98 százaléka egyébként már hallott a hamburgeradóról, körükben viszont csaknem 80 százalék gondolja úgy, hogy a bevezetés fő oka az adóbevételek növelése, nem az egészségtudatosság erősítése.

A megkérdezettek csaknem fele szerint egészséges életmódra csak széles körű oktatással lehet nevelni; ezt leginkább a budapestiek és a 35-44 évesek gondolják így. A válaszadók csupán hat százaléka szerint nő az intézkedés hatására az egészségesen táplálkozók aránya.

Saját magukkal kapcsolatban már bizakodóbbak: kétharmaduk látja úgy, hogy tudatosabban fog vásárolni, ha bevezetik az új adónemet. A szakember megjegyezte: ennek fő oka azonban, hogy a legtöbben igyekeznek minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával.