A nagy kérdés, hogy a szabadabban elkölthető pénzekből mennyi jut a dolgozóknak?
Rugalmasabb munkaerő gazdálkodást tehet lehetővé az egészségügyi intézményekben, hogy az utóbbi évek béremeléseihez igazított mozgóbéreket augusztus 1-től nem külön, másra nem fordítható formában kapják meg a kórházak, hanem ezt az országos szinten 66 milliárd forintot beépítik az ellátásért járó alapösszegbe, az úgynevezett HBCS-be. Az ellátásokért járó, 150 ezerről 180 ezerre emelt összeg nem jelent pluszforrást, de az elszámolás belső szerkezete jelentősen átalakul. A nagy kérdés, hogy a szabadabban elkölthető pénzekből mennyi jut a dolgozóknak, például az egy hónapja bejelentett béremelésekből kimaradt technikai munkatársaknak - járt utána a népszava.hu.
A bérpótlékok beépítése az alapdíjba a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint akkor ad szabadabb kezet az intézményvezetőknek például a bérgazdálkodásban, ha a közalkalmazotti bértábla nem köt le minden fillért. Dózsa Csaba hozzátette, mivel országos szinten átlagokkal számol az alapdíj, az egyes kórházak gyakorlata és igényei alapján lehetnek eltérések, egyáltalán nem biztos, hogy marad-e és ha igen, mekkora összeg lesz az, amit a munkatársak intézményen belüli bérrendezésére tud vagy akar fordítani egy-egy kórház.
Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy az aktív kórházi ellátások elszámolásának átalakítása mellett nagy szükség lenne a krónikus és rehabilitációs díjak hasonló rendezésére is, mert ezen a területen is nagyobbak a szükségletek, mint a központilag meghatározott alapdíj összege. További kételyek a teljes cikkben