Egészségügy: pénzes fiatalok előznek majd be a várólistákon?

Egy most végzett felmérés szerint, aki teheti, inkább fizet a CT- vagy éppen MR-vizsgálatért, de nem szívesen vár több hetet, amíg sorra kerül – írja az Új Néplap – online. A kutatás adatai szerint a fiatal, jól kereső felnőttek kétharmada várólista helyett hajlandó inkább fizetni a vizsgálatokért. A magasabb jövedelmű, felsőfokú végzettségűek önmagukon kívül gyermeküknek vagy szüleiknek is finanszíroznák a vizsgálatokat.

CT- és MR-vizsgálatra a leghosszabb a várakozási idő, amely akár 2-3 hónap is lehet. A megkérdezett betegek körében ez már elfogadhatatlannak tűnik, így a krónikus betegek 35%-a igénybe venne fizetős szolgáltatást. A várólistás betegek 63%-a igényli is a tájékoztatást arról, hogy a tb-finanszírozott mellett külön térítés ellenében ezek a vizsgálatok rövid idő alatt elvégezhetőek, hiszen akkor el tudja dönteni, akar-e vagy tud-e azért fizetni. A fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra.

A felmérésből az is kiderült: minél hosszabb a várakozási idő, annál jobban hajlanak a betegek arra, hogy az „ingyenes", a társadalombiztosítás terhére készített vizsgálattal szemben a térítéses szolgáltatást válasszák. A betegek fele a várakozási idő csökkentése miatt venne igénybe fizetős orvosi szolgáltatásokat, ezzel egyidejűleg úgy gondolja, hogy ezekhez magasabb minőség is társul.

Azonban a megkérdezett orvosok több mint háromnegyede is hasznosnak tartja azt lehetőséget, hogy térítés ellenében el lehessen végeztetni diagnosztikai vizsgálatokat. Az orvosok többsége úgy gondolja, hogy ezzel rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapja a leletet, így gyors diagnózis születik.

A felmérés időpontjában az orvosok többsége úgy ítélte meg, hogy a diagnosztikai vizsgálatok esetében az ellátórendszer nem tudja a fellépő igényeket ellátni, a hosszú várólisták miatt növekvő igény lesz a fizetős vizsgálatokra, és úgy értékelte, hogy erre van kereslet.

Fontos ugyanis, hogy a legtöbb készüléknek jóval nagyobb a kapacitása annál, amennyi vizsgálatot valóban végez, ám mivel a társadalombiztosító ennyit finanszíroz, a kórházak nem tudnak többet felvállalni.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy nem elég elvégezni a vizsgálatokat, ki is kell értékelni a leleteket. Az intézmények többségében jelentkező orvoshiány miatt pedig erre csak szűk keretek között nyílik lehetőség.

A szolnoki Hetényi Kórházban működő diagnosztikai központ vezetője, dr. Péter Lívia szerint valóban van igény rá, hogy végezzenek olyan vizsgálatokat is, amelyet nem finanszíroz az OEP. Jelenleg április végére, május elejére tudnak időpontot adni a várólistánkon, így érthető, hogy minden héten akad két-három olyan beteg, aki inkább kifizeti a vizsgálat árát, de nem akar ilyen sokat várakozni. Ennek lehetőségeiről cégük központjában adnak tájékoztatást – mondta dr. Péter Lívia, aki hozzáfűzte azt is, az árak országos viszonylatban mérsékeltnek számítanak, hiszen az OEP által meghatározott összegeknél ilyenkor legfeljebb néhány ezer forinttal kérnek többet.