Egészségügyi reform, avagy az egészségügy egészpályás letámadása?

Az utóbbi több mint tíz évben az egészségügy módszeres leépítése folyik. Erről számol be dr. Kerekes László, Hajdúszoboszló főorvosa, sebész szakorvosa. 33, a magyar egészségügyben orvosként eltöltött év után teszi fel a kérdést és a saját, a rendszerben megszerzett tapasztalatai alapján igyekszik megadni a választ, megmutatni azokat a megélt változásokat, amelyek napjaink egészségügyében a betegek által is megtapasztalt állapotokhoz vezettek, olvasható a Hírklikken. 

A Covid-járvány megmutatta, hogy a mai magyar egészségügyben semmilyen humán erőforrás tartalék nincs és a járvány elmúltával permanens vészhelyzet alakulhat ki, mint ahogy ezt napjainkban tapasztalhatjuk is, hiszen naponta kapunk híreket osztályok bezárásokról, illetve naponta egyre több beteget irányítanak át.  

Fontos lépés volt aztán az orvosok bérének emelése, amit még az első Orbán- kormány megalakulásakor Gogl Árpád ígért meg, de a második Orbán-kormány megalakulásához képest is tíz évet késtek vele. Ez azért is nagy kár, mert a tíz év alatt több ezer olyan egészségügyi szakember távozott külföldre, akik a Covid-járvány idején nagyon hiányoztak a betegágy és a lélegeztető gépek mellől. 

Csak tetézte a bajokat, hogy a kormány a továbbiakban is felelőtlenül bánt a humán erőforrással, mert az állami egészségügyben kötelezővé tett szolgálati jogviszonyt 2021. március 1-jéig az egészségügyi dolgozók mintegy 95 százaléka írta alá. Egyes adatok szerint hozzávetőleg 4000 szakdolgozónak szűnt meg a munkaviszonya azzal, hogy nem fogadta el a rákényszerített jogviszony-váltást. A kiesők pályaelhagyók lettek, vagy a mára jelentős teret nyert magán egészségügyben helyezkedtek el.  

Nem számít a kormánynak, ők úgyis mindent azokkal akarnak megcsináltatni, akik bent maradtak a rendszerben és ehhez alakítják a vezérlő struktúrát is. Ennek része volt 2020-ban az OKFŐ, mint mindenható intézmény megalakítása, a megyei kórházak vezető szerepének biztosítása, egyetemek működtetésének alapítványi kézbe adása, az ügyeleti ellátásban a megyehatárok eltörlése és lehetne még sorolni.  

Az orvosi béremelés valamelyest ellensúlyozza a szolgálati jogviszonnyal együttjáró hátrányokat, de a szakdolgozók béremelése mindezidáig váratott magára, talán ebben az évben végre sikerül.

A szolgálati jogviszony törvény bevezetésével egyidőben, alig feltűnően, bizonyos értelemben hasonló módon próbálták meg a háziorvosok bérhelyzetét rendezni rendeleti úton. 

További részletek a Hírklikken.