• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

„Egy-egy hőhullám olyan, mintha maratont futna a szívünk”

Lapszemle 2023.09.12 Forrás: hazipatika.com
„Egy-egy hőhullám olyan, mintha maratont futna a szívünk”

Hőhullámos napokon halnak meg azok az emberek, akik elsősorban szív-érrendszeri betegségben szenvednek, másodsorban valamilyen metabolikus szindrómában.

Ha szóba kerül az orvosmeteorológia, a legtöbben alighanem a frontok okozta ízületi fájdalmakra és fejfájásra asszociálnak. Valójában azonban az időjárás egészségügyi hatása ennél összetettebb. Nem vehetjük félvállról a témát, mert már napjainkban is sok esetben komoly veszélyforrásként jelentkezik. A házipatika.com utánajárt, milyen kapcsolatban áll szervezetünk működése az időjárással, illetve milyen kockázatokat rejt e téren a klímaváltozás.

Az elmúlt tíz év alatt évente átlagosan hétszáznyolcvan halálesetet lehetett a hőség rovására írni – hívta fel a figyelmet dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság idén májusi tudományos ülésén tartott előadásában. Kitért rá, a tavalyi évben a nyár kilencven napjából huszonegyen volt érvényben harmadfokú hőségriasztás, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 27 Celsius-fokot. Ezeken a napokon összesen ezerkétszáz ember halálához járult hozzá a meleg.„Hőhullámok idején nagyon sokan halnak meg szív-érrendszeri betegségek, kiszáradás, veseelégtelenség miatt. Más esetekben súlyosbodnak az alapbetegségek, és sokkal nagyobb a veszély, hogy a hőhullámos napokon halnak meg azok az emberek, akik elsősorban szív-érrendszeri betegségben szenvednek, másodsorban valamilyen metabolikus szindrómában. Itt kiemelném mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegséget, a túlsúlyt és az elhízást” – hangsúlyozta Páldy doktornő.

„Gondoljunk csak bele, mennyire megterhelő egy felkészületlen szervezet számára már az is, ha véletlenül késve érünk a megállóhoz, és futnunk kell a busz után. Egy kéthetes hőhullám ehhez képest olyan, mintha szívünk egy kéthetes maratont teljesítene egy rövidtávfutó erőbedobásával. Ebben az elhúzódó és folyamatos terhelésben bizony előfordulhat, hogy egy idő után "elpattan" valami a szervezetben. Emiatt is több sokszor a szív- és érrendszeri katasztrófa, a szívroham, a stroke hőhullámok idején” – érzékeltette a kánikula hatását a lapnak dr. Breuer Hajnalka meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Hozzátette, ha az időjárás egészségügyi hatásait vizsgáljuk, a legfontosabb kockázati tényező kétségkívül a megemelkedett környezeti hőmérséklet. Objektív tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a hőhullámok egyértelműen kihatással vannak az emberi egészségre, és ezek idején jelentősen megemelkedik a halálozások száma is az érintett területeken. Főként az idős, hatvanöt év feletti korosztály körében.

Frontok, tünetek, kockázatok - a teljes cikkben