• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy győri orvos tapasztalatai a kínai ellátásról

Lapszemle Forrás: kisalföld.hu

Mivel Kínában működik az állami tüdőszűrőprogram - CT-vel is -, a betegségeket is korábban diagnosztizálják, mint nálunk.

Van más különbség is a két ország egészségügye között, erről beszélt a kisalfold.hu portáljának a Sanghajból hazatért győri orvos, dr. Zsoldos Péter.

A világ vezető mellkassebészei vettek részt azon a kéthetes sanghaji kurzuson, amelyen egy új műtéti technikát mutattak be. A többek között a tüdőrákos betegeknél alkalmazott módszert egy spanyol professzor (Diego Gonzales Rivas) viszi végig a világban, legutóbb egy kínai kórházban tartott bemutatót. Ezen vett részt a győri Petz-kórházban dolgozó dr. Zsoldos Péter mellkassebész, akit arról kérdeztünk, amit az ottani egészségügyben látott.

A sanghaji kórház tüdőbetegségekre specializálódott; háromszáz ágyon évente több mint tízezer, műtétre váró beteget fogadnak. A tizenkét műtőben naponta 40–50 operációt végeznek el, gyakorlatilag folyamatosan dolgoznak. Nincsenek délutáni üres műtők. A nagyságrendet úgy is lehet érzékeltetni, ha a magyarországi számokhoz hasonlítjuk: nálunk évi 7–8 ezer mellkasműtétet jegyez az OEP-statisztika, náluk ez abban az egy kórházban több mint tízezer.

Ötvenegy orvos dolgozik, orvoshiányról nem beszélhetünk, mert mindig van utánpótlás. A bérek esetében a fiatal orvosok fizetése mérhető még a magyar viszonyokhoz. A középkategóriát elérő kínai doktorok bére már jóval veri a magyar kollégáét. A kínai sztárorvosok sokat dolgoznak, a fizetésük pedig az ottani felső tízezerbe sorolja őket. Kínában a szakmának is nagy tisztelete van, orvossal szemben senki nem emeli fel a hangját. Külföldi orvos csak olyan kórházban dolgozik, amely nyugati betegeket fogad, a sanghaji tüdőklinikán csak kínai pácienseket kezelnek.

Az egészségbiztosítás teljesen más alapokon működik, mint a miénk. Akinél a kötelező szűrőprogramon például tüdőrákot diagnosztizálnak, azt természetesen megműtik. De az operáció árát, a 4–6 ezer eurót (1,2–1,8 millió forintot) a családnak kell összegyűjtenie. Zsoldos doktor azt mondja, kint nem kérdezik, hogyan csinálják, mert megoldják az érintettek.

Az infrastrukturális viszonyok – magyarán a kórház, a kórtermek felszereltsége – nem nagyon különböznek a magyar átlagtól. Az fontos tény, hogy a már említett szűrőprogram jobb túlélési statisztikát eredményezhet. A kisebb vágással járó műtéti technika pedig gyorsabb rehabilitációt. Kína egyelőre nem dugja el azokat a fejlesztéseket, amelyeket az egészségügyben is bevezetett, s egyben üzeni a világnak, hogy már régen nem igaz az a tétel, hogy ők ellopják a nyugati technológiákat.