Bár itthon is jelen van az ázsiai tigrisszúnyog, mégsem kell félnünk a nyugat-nílusi láztól, ahogy a maláriától sem.
Pécsen egy hét alatt fogtak a szúnyogcsapdákkal annyi szúnyogot, mint tavaly hat hónap alatt. Vagyis a szakemberek szerint is szúnyoginvázió van, nemcsak mi érezzük ezt így. A szúnyoginvázió kezelése az Országos Katasztrófavédelmi Központ feladata. Szóvivőjük, Mukics Dániel a Heti naplónak azt mondta, hogy hol, és mikor van szúnyoggyérítés, az határozza meg, hogy mennyi a szúnyogok száma az adott területen. Országszerte rovarszakértők elemzik a helyzetet, hogy melyik településen mekkora a szúnyogártalom - írja az atv.hu.
Merthogy kétféle gyérítés létezik. Az ismertebb a kémiai. Ilyenkor idegmérget szórnak szét a szúnyoglakta területeken, amely a kifejlett rovarokat öli meg. És sajnos nemcsak a szúnyogokat. A biológiai gyérítésnél viszont a szúnyoglárvákat permetezik le egy olyan anyaggal, amelyik csak őket pusztítja el.
A Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke a biológiai gyérítés híve. Azt mondja, hogy nyugaton szinte már csak ezt használják, nálunk viszont szinte csak a szőnyegbombázásra emlékeztető, hasznos rovarokat is elpusztító kémiait. Kőszegi Dánielnek két szúnyogcsapdája is van, melyeket összekötöttek egy számítógépes programmal is, így darabra meg tudja mondani, hány szúnyog van a szerkezetben. A szakember mérései azt mutatják, gyakran két nap múlva ugyanannyi a szúnyog, mint a kémiai gyérítés előtti időszakban. Ha ez igaz, akkor a nálunk alkalmazott kémiai gyérítés haszna minimum megkérdőjelezhető.
És miért nem a biológiai gyérítést alkalmazzák Magyarországon? Hát, mert sokkal bonyolultabb, és nagyobb szakértelem is kell hozzá. Maga a technika nem túl bonyolult, ha a szakemberek tudják, hol vannak a szúnyoglárvák, akkor oda permetezik a szert, csakhogy ehhez pontosan fel kell térképezni a szúnyogpete-rakóhelyeket. Ez pedig nem egy egyszerű feladat.
A szúnyogot egyébként nem kell sajnálni. Azért sem, mert számára mi csak felhasználandó szövethalmok vagyunk. A riportból az is kiderül, hogy ugyan néhány éve valóban felfedezték Magyarországon is az ázsiai tigrisszúnyogot, amelyről rengeteget írt a sajtó az elmúlt hetekben, mégsem kell félnünk a nyugat-nílusi láztól, amelyet ez a faj terjeszt. Ugyanez a helyzet a rettegett maláriával is. Az azt terjesztő szúnyogok most is itt élnek közöttünk, de mivel már ők sem fertőzöttek a maláriával, így nem tudják azt nekünk átadni.
További részletek a riportban.