Egy hónap apával: de mit csinál addig az édesanya?

Március elején hivatalosan lejárt a határidő, így a Lehet Más a Politika nemrégiben javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, hogy emlékeztesse a kormányt, az egy hónapos apasági gyest egy EU-s direktíva szerint minden uniós országnak alkalmaznia kell. Az irányelv átvétele részben már megtörtént Magyarországon, hiszen az apáknak most is van lehetőségük gyesre menni. Persze a lehetőség és a kötelesség között meglehetős a különbség: az unió szerint ugyanis a 36 hónapnyi gyes csak akkor járhatna egy családnak, ha ebből legalább egy hónapot az apa tartózkodik otthon a gyerekkel – írja a Somogyi Hírlap – online.

Nagy kérdés, melyik időszakban kellene otthon maradnia az apának – gondolkodott el a felvetésen Szigeti Mónika gyermekpszichológus. A korai kötődési időszakban ugyanis nem szabad megbontani az anya és a gyerek kapcsolatát, melynek ráadásul biológiai, hormonális és idegrendszeri alapjai is vannak. Ezért természetes az anya-gyerek szimbiózis, melynek nem lehet igazán részese az apa, aki ilyenkor kiszorítva érzi magát – nyilatkozta a gyerekszpichológus, aki hozzátette azt is, a gyerek egy év után kezd kinyílni, ekkor már ott kell lennie mindkét szülőnek, s óvodáskorra mindkettejükkel ki kell, hogy alakuljon a szoros kapcsolat. Az első évben tehát nem váltható ki az anya, inkább a második esztendő után van értelme, amikor kifejezetten jó, ha újabb személyek lépnek be a kapcsolati mintába – fűzte hozzá Szigeti Mónika.

Skandináviában már régóta működik a modell, mely szerint a szülési szabadság egy részét az apa veheti igénybe. Ez nem kötelező, de az apák fele ezt az időt a gyermekével tölti. A jog nem ruházható át, ha az apa nem él a lehetőséggel, elveszik a szülési szabadságnak ez a része.

A felmérések szerint a magyar édesapák szívesen lennének sokkal többet gyermekükkel, de a munkaadók ennek nem túlságosan örülnek. Éppen ezért sok munkavállaló nem is merne egy hónap távollétet kérni, illetve bejelenteni munkahelyén. Az egy hónap amúgy nem túlságosan sok – tette hozzá a szakember, aki e két kérdés (Ráadásul mit csinál ezalatt az édesanya? Visszamegy a munkahelyére?) felvetése után elmondta, a gyermek szempontjából is zavaró, ha megszakítva egy folyamatot, egy hónapra hirtelen valaki más kerül hozzá a legközelebb, majd a harminc nap múltán ismét megváltozik a helyzet, s visszatér a másik szülő. Sokkal fontosabb az állandóság, a sok családi együttlét, a rituálék, mint a fürdetés, a lefekvés betartása. Ezeken jó, ha részt vesz az apa, akinek eleinte az a feladata, hogy betarttatja a szabályokat, hiszen az anya kapcsolata sokkal inkább érzelmi alapokon nyugszik.

A szakemberek egyébként úgy vélik, az apai szülési szabadság egy ország demográfiai mutatóira is hatással lehet, ugyanis így kialakulhat a munkamegosztás szülők között, természetessé válik az otthoni feladatok elosztása, ezáltal oldódnak a tradicionális nemi szerepek, s ez a statisztikák alapján növeli a gyerekvállalási kedvet.

Az egységes családmodellnek valóban az az alapja – hangsúlyozta Szigeti Mónika –, hogy az apa minél több időt tölt a gyerekkel és az anyával, azaz szerves része az életüknek. Ehhez nem feltétlen van szükség külön egyhavi szabadságra, inkább a mindennapi hosszabb együttlétekre.

Az idehaza jelenleg járó egy hetes apai szülési szabadságra igazából az anyának van szüksége: az apa ilyenkor támaszt jelent, tehermentesíteni tud a napi feladatok alól, ám ebből a gyerek közvetlenül semmit sem tapasztal.