Nehezíti a helyzetet, hogy az inkubátorban hagyott gyermekek első anyakönyve fiktív adatokat tartalmaz.
Magyarországon az első inkubátort 1996 májusában helyezték ki a Schöpf-Merei Ágost Kórházban. Az azóta eltelt 27 évben az érintett gyermekek közül már nagyon sokan felnőttek, válaszokat azonban csak kevesen kaptak. Honnan jöttek? Kik ők valójában? Megtalálhatják-e a vér szerinti szüleiket, avagy mire elegendő manapság egy fiktív név és egy DNS-vizsgálat? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a hazai újszülöttmentő-programok elismert szakértőjével, Székely Zsuzsannával az Index.
Nem mindennapi posztba futottak bele a Redditen. Egy felhasználó a közösségi oldalon kért tanácsot az ügyben, hogy mit tegyen, merre indulhat el abban az esetben, ha meg szeretné találni az édesanyját, aki a születésekor inkubátorban hagyta. Mint írta: egyelőre csupán apróbb részleteket tud a kihelyezéséről, de nagyon vágyik arra, hogy tudja: honnan jön, ki ő valójában.
Nem felhánytorgatni szeretném a múltat, se nem bántani őt/őket. Igazándiból csak megismerni a körülményeket, nem kell családot játszani és vasárnap húslevest enni velem. Tényleg csak megismerni szeretném azt az embert, akiből lettem. Nem vagyok dühös, és csalódott sem lennék, ha zárt ajtókba ütközöm – fogalmazott a poszt szerzője, akit bár megkerestünk, egyelőre nem áll készen arra, hogy mélyebben beavassa a nagy nyilvánosságot a történetébe.
Mindezek ellenére a kérdés adott: mit tehetnek azok a személyek, akiket anno inkubátorban hagytak? Van-e esély arra, hogy valamilyen módon felkutassák származási helyüket, vér szerinti hozzátartozóikat?
A származáskutatás hagyományosan a gyámhivatalok feladatkörébe tartozik. Mint azt a Reddit-poszt szerzője is megemlítette: van néhány információja a saját kihelyezéséről. Nem tudni, hogy a felhasználó pontosan mit értett ezalatt, de Székely Zsuzsanna úgy véli, bármilyen apró morzsa alapján érdemes elindulni.
Ha az általa ismert adatokat, információkat elküldi a gyámhivatalnak, és ezzel egy időben a másik oldalról, tehát a vér szerinti szülők részéről is jelzés érkezik arról, hogy amennyiben keresnék őket, nyitottak a kapcsolatfelvételre, akkor elviekben nem kizárt az egymásra találás lehetősége. Ehhez azonban kölcsönös nyitottságra, valamint a gyámhivatal segítőkészségére van szükség, alapesetben ugyanis a talált vagy inkubátorba helyezett, tehát az ismeretlen szülők örökbefogadott gyermekeinek származáskutatásával a gyámhivatal nem foglalkozik.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az inkubátorban hagyott gyermekek első anyakönyve fiktív adatokat tartalmaz. Ha például a csecsemő egy júniusi napon született, könnyen lehet, hogy a vezetékneve Nyári lesz, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben erre egy konkrét példa is volt 2021-ben. A fiktív név azonban az örökbefogadás után megváltozik, így nagy kérdés, hogy az első anyakönyv – amennyiben annak adatait egyáltalán ismeri az érintett – mire elegendő.
A másik, nem hivatalos megoldás a magánúton történő DNS-alapú vizsgálat, amely ugyan a keresett személyhez nem valószínű, hogy elvezet, a szolgáltatás igénybe vevője a származásáról fontos információkat tudhat meg.
A teljes interjú az Idexen olvasható.