Egy kérdésbe burkolt állítás brutális átalakítást vetít előre

Az egészségügyi kormányzat kikéri az ágazat dolgozóinak véleményét az átalakítási folyamatban. Az egyik kérdést azt sugallja, hogy az eddigi állami-magán rendszer együttfejlődését törnék meg, írja a portfolio.hu.

Látszólag nagy az egészségügy átalakításának kormányzati lendülete. Egyszerre több minisztérium dolgozik rajta: az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2030-ig szóló koncepciót készítenek, a Belügyminisztérium a szervezési kérdésekben lesz felelős, ez utóbbi tárca leszerződött a szlovák kórházreform kidolgozásáért felelős Boston Consulting Group tanácsadó céggel, és az EMMI több szervezet véleményét is kikéri az átalakítás kapcsán (Kásler Miklós hétfői videójában azt is mondta, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakértői is elmondhatták a véleményüket), de az ágazat vezetőinak és dolgozóinak tapasztalataira is kíváncsiak, kérdőíves felmérést készítenek.

Az EMMI vezetője a hétfői videójában igyekezett megmagyarázni azt, hogy a BM miért vesz részt az átalakításban. Elmondása szerint a Belügyminisztérium a szervezet felépítésében vesz részt, míg az orvosszakmai feladatokért továbbra is az EMMI felel a folyamatban.

Az átalakítás valódi tartalmáról hetek óta mindenki csak találgat, az EMMI által a dolgozóknak és vezetőknek kiküldött kérdéssor azonban előrevetíti, hogy milyen elgondolások mentén valósulna meg az "egészségügy megújítása". A tárca 8 témában tett fel kérdéseket, amelyek érintik

az intézmények fenntartását,

az ellátórendszer struktúráját,

a kórházak igazgatását,

a kórházi ágyak arányát (aktív és rehabilitációs),

az intézmények finanszírozását, adósságát,

a közbeszerzések központosítását,

a telemedicina továbbfejlesztését,

a köz- és magánfinanszírozott rendszer kapcsolatát.

A kérdőívben gyakran - a nemzeti konzultációkból már ismerős - irányított kérdésfeltevésekkel találkozhatunk, amellett, hogy fontos kérdéseket feszeget.

Találunk benne azonban egy első olvasásra ijesztő kérdést is, amelynek felvezetése így szól: "a rendszerváltoztatás óta eltelt évtizedekben az egészségügyi ellátás köz- és magánfinanszírozott szegmense párhuzamosan ugyanakkor számtalan ponton kapcsolódva fejlődött egymással. A két ellátási forma közti átmenet sokszor annyira elmosódott, hogy az már nem csupán a betegek, hanem a szereplők számára is átláthatatlan folyamtokhoz vezetett." Majd a téma kapcsán a háromból a második kérdés így hangzik:

Egyetért-e azzal, hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya modell bevezetése esetén az egészségügyi dolgozók vagy csak a közfinanszírozott rendszerben dolgozzanak vagy csak azon kívül, a magánellátóknál?

Az állami és magán egészségügyi ellátórendszer egymás mellett élése rendkívül fontos szelete az egészségügyi rendszernek és valóban igaz, hogy az elmúlt években több helyen is - finoman szólva - bonyolultan fonódtak össze a rendszerek, ám itt nem szabadna összemosni a szabályosan és tisztán működő privát szektort a szürke zónás tevékenységekkel. 

A fent kiemelt kérdés viszont rendkívüli következményekkel járó átalakítási kísérletet vetít előre. A kérdésben megfogalmazott állítás ugyanis kizárná, hogy az állami egészségügyben dolgozó orvos, ápoló munkát vállaljon a magánszférában és fordítva. Ez pedig alapvető változást eredményezne mindkét rendszerben, hiszen az ágazatban dolgozók esetében tömegével van jelen a több lábon állás, amikor egy adott szakdolgozó az állami pozíciója mellett akár több magánszolgáltatónál is vállal rendelést. A korábbi években voltak olyan kutatások, amelyek szerint az orvosok nagy része az állami munkahelye mellett több, akár 3-4 helyen is magánrendel.

VAGYIS MINDKÉT RENDSZERT AZ TARTJA ÉLETBEN, HOGY A DOLGOZÓK EGYSZERRE TÖBB HELYEN VÁLLALNAK MUNKÁT, RENDELÉST, MIVEL NINCS KÉT RENDSZERRE ELÉG EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ.

Ha az átjárás megszűnik, akkor a rendszerek eddig látott működtetése változhat meg alapjaiban.