Több mint 35 milliárddal tartoznak a kórházak

Június végére 35,2 milliárd forinttal tartoztak a magyar kórházak a beszállítóknak, az adósság idén havonta átlagosan 5,8 milliárd forinttal gyarapodott a Magyar Államkincstár friss adatai szerint, írja a Napi.hu.

Júniusban újabb  2,6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak tartozásállománya, elérve az első félév végére a 35,2 milliárd forintot. Havonta átlagosan 5,8 milliárd forint a növekedés szemben a tavalyi 4,4 milliárd forinttal.

Az idei évet 67 milliárdnyi tartozással indították a kórházak a tavaly elmaradt konszolidáció miatt. A 100 millió forint alatti tartozásokat februárban kifizette a kormány, erre 19 milliárdot szántak. Márciusban a fennmaradó 48 milliárdot is átutalták az adósságrendezésre, csakhogy közben annak ellenére indult újra növekedésnek a tartozásállomány, hogy Orbán Viktor év elején azt mondta, idén a kórházak nem termelhetnek adósságot, ráadásul márciusban az elektív ellátásokkal le is álltak az intézmények.

Az első félév végére a legnagyobb adósok listáját a Honvédkórház vezeti 2,6 milliárd forinttal, az egy hónap alatt legtöbb adósságot felhalmozó intézmény pedig a Debreceni Egyetem, ahol júniusban 700 millióval emelkedve 2 milliárd fölé emelkedett a tartozásállomány. Mindössze 5 millió forinttal marad 2 milliárd alatt a Pécsi Tudományegyetem tartozása, itt egy hónap alatt 564 milliónyi értékű ki nem fizetett számlával gyarapodott az állomány. Tetemes összeget (1,6 milliárdot) görget maga előtt a Szegedi Tudományegyetem is.

Az országos intézetek közül a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) 1,3 milliárddal, továbbá 3 nagy megyei kórház, Budapesten pedig a Szent János, a Dél-pesti Centrum kórház és a Péterfy Sándor utcai kórház több mint 1 milliárddal tartozik.

Ahhoz képest, hogy májusig jellemzően 4-8 milliárddal nőtt havonta az adósság, egészen alacsonynak tűnhet a júniusi 2,6 milliárd forintnyi növekedés, aminek főként az lehet az oka, hogy az ellátórendszer újraindulásától függetlenül a rendelések ha nem is álltak le, de jelentősen visszaestek.  Erre pedig a szerződéskötési moratórium mellett az a magyarázat, hogy a márciusi beszerzésekre való hivatkozással lényegében nem engedik rendelni az intézményeket. Így viszont kérdés, hogy a várólisták ledolgozása közepette vajon nem futnak-e ki az eszközökből a kórházak - kommentálta a friss adatokat a lap kérdésére a beszállítók jelentő részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Rásky László szerint az adósság alakulása az első félévi kilengésekkel is jól mutatja az egészségügy strukturális problémáit, a növekedés nem állt le a miniszterelnök utasítására, s minden valószínűség szerint év végén ugyanott fogunk tartani, mint 2019 végén. Ezért az OSZ álláspontja szerint minden érintettnek - kórháznak, beszállítóknak, költségvetésnek - az lenne a kényelmesebb megoldás, ha a kormány két részletben rendezné az adósságot, s most kifizetnék a 30 milliárdot. Ez nem jár különösebb költségvetési teherrel, különösen a 600 milliárdos eszközbeszerzéshez viszonyítva, a beszállítók és a kórházak számára is megnyugvást jelenthet, és nem kellene év végén a 60 milliárdról vitatkozni - jegyezte meg az OSZ főtitkára.