Egy lábjegyzetből nőtt ki a Nobel-díja

Ha dönthetünk, hogy két kutatási projekt közül a diabétesz kezelésére irányulót támogatjuk, vagy azt, amely a baktériumok védelmi mechanizmusait vizsgálja, valószínűleg az előbbit tartanánk hasznosabbnak. 1969-ben az amerikai kormány másképpen döntött. A felfedezés, hogy a baktériumok képesek DNS-t vágni, számos jelentős tudományos eredményhez vezetett, többek között a rák és a stroke kezelése, vakcinák, antibiotikumok terén, írja a Telex.

Ezzel a gondolattal kezdődött Martin Chalfie amerikai neurobiológus, a Columbia Egyetem professzorának szegedi előadása, amelyben az alapkutatások jelentőségéről beszélt, és azt is elmesélte, hogyan kapott Simomura Oszamuval megosztott kémiai Nobel-díjat a zölden fluoreszkáló fehérje (GFP) és felhasználási területeinek felfedezéséért.

Szegeden 23. alkalommal szervezték meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, amelyen részt vett Shahrokh Shariat, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Osztályának professzora és elnöke, valamint Ole Petersen dán orvos és fiziológus. Őt többször is jelölték Nobel-díjra a kalcium-jelátvitel felfedezéséért, emellett a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának egyik kezdeményezője is volt.

A három tudós ellátogatott a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumba is, ahol a diákok azt a feladatot kapták, hogy néhány kitalált covid-betegről a genetikai adottságaik és más tényezők, például az életkoruk alapján döntsék el, milyen típusú gyógyszert kell nekik adni. „Többé-kevésbé tudják, mit csinálnak” – mondták a program szervezői a diákokról kedvesen, amikor a tudósok megérkeztek.

Martin Chalfie japán kollégája nyomán kezdett el foglalkozni a zölden fluoreszkáló fehérje, vagyis a GFP lehetséges felhasználási területeivel. Felismerte, hogy élő szervezetekben is lehet használni jelölőként, ezzel lehetővé téve a bennük lévő sejtek és szervek vizsgálatát.

Ezért nemcsak a Nobelt kapta meg, hanem az Arany Liba díjat is, ami olyan felfedezésekért jár, amelyek kezdetben feleslegesnek, jelentéktelennek vagy egyenesen viccesnek tűntek, de később mégis hasznosnak, sőt kulcsfontosságúnak bizonyulnak.

A GFP amellett, hogy forradalmasította az élettani kutatásokat, a ruhaiparban is használatos. Sőt, elkezdték taposóaknák felkutatására is alkalmazni – igaz, ezen a területen még sok kísérlet szükséges, hiszen ha valamiben, akkor abban nem akarunk tévedni, hogy egy adott területen van-e akna, és hogy oda biztonságos-e a belépés.

A fehérje felfedezése jól szemlélteti, hogy bár az alkalmazott kutatások közvetlenül bizonyos problémák megoldására koncentrálnak, egy alapvető felfedezés nagyobb jelentőségű lehet, hiszen több területen is hasznát vehetjük. Ezen logika alapján például az elektromosság felfedezői is fontosabbak a rádió feltalálójánál.

További részletek a Telexen.