• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy magyar gróf érzett rá elsőként a génekre

Lapszemle Forrás: Origo

Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó magyar gróf.

Az iskolában ma is azt tanítják, hogy a genetika tudománya Gregor Mendel (1822-1884) brünni (brnói) apáttal kezdődött. Mendel törvényeire olvasóink közül is sokan emlékezhetnek még a biológiaórákról, de legalábbis ismerősen csenghetnek a domináns és recesszív allél kifejezések - írja az Origo.

A legtöbben azonban meglepődnének, ha megtudnák: az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek jelentős részét már Mendel születése előtt megfogalmazta - szintén Brünnben - egy magyar állattenyésztő, gróf Festetics Imre (1764-1847). Ha a Mendel előtti genetikát egyetlen személyhez akarnánk kötni, akkor az kétségtelenül ő lehetne, írja munkatársaival Poczai Péter (Helsinki Egyetem) a PLOS Biology című, szabad hozzáférésű online folyóirat legújabb számában.

A magyar juhtenyésztő alakja mára szinte teljesen a feledés homályába merült a világhírű utód, Mendel mellett. Holott Poczaiék cikke szerint Festetics használta először a szakirodalomban a „genetika" szót (több mint 80 évvel William Bateson, a szó „hivatalos" kitalálója előtt), és az öröklődés számos szabályszerűségét megfogalmazta A természet genetikai törvényei (Die genetische Gesätze der Natur) címmel írt, 1819-ben megjelent munkájában.

További részletek az Origo cikkében