Egy nagyműtétre épp úgy fel kell készülni, mint egy maratonfutásra

Értessük meg a beteggel, hogy a műtét sikeressége nemcsak a sebészen, hanem rajta is múlik – ezt a szemléletet próbálja gyakorlattá formálni egy újonnan bevezetett program a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján, és ennek nyomán várhatóan a szövődmények kockázata, a kórházban eltöltött napok száma, valamint az ellátás költsége is csökkenthető, írja a hvg.hu. 

Tavaly év végén elkezdték fokozatosan bevezetni az úgynevezett prehabilitációs programot a vastagbélműtétre várók esetében, amely egy 4 hetes felkészülési időszakot takar a nagykockázatú operáció előtt, és amely tudatosítja a betegben, hogy aktívan tehet azért, hogy a beavatkozás minél jobban sikerüljön. Fizikálisan és mentálisan is felvértezheti magát az előtte álló időszakra.

A programot nagyjából tíz évvel ezelőtt dolgozták ki a nemzetközi orvoslásban, de Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is csupán néhány olyan klinikai központ van, ahol teljeskörűen alkalmazzák – mondja Bánky Balázs, aki először Tatabányán, osztályvezető-főorvosként modellezte le a programot, majd áthívták a Semmelweis Egyetem klinikájára, hogy többedmagával ott is megvalósítsa azt.

A program alapvetése, hogy bármilyen műtét sikerességét növeli, ha a beteg az állapotához képest jóltáplált, kiegyensúlyozott és a megfelelő információk birtokában kevésbé szorong attól, hogy mi fog vele történni. Ez persze olyan egyértelmű, mint az, hogy a helyes kézmosási technikával meg tudjuk magunkat óvni a fertőzésektől, csakhogy egy súlyos betegnek a legkisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy testi-lelki harmóniában fektessék fel őt a műtőasztalra, az orvosoknak, ápolóknak pedig általában nincs kapacitásuk még arra is, hogy a beavatkozás előtt a legjobb szintre hozzák fel mindenki szervezetét. Arról nem is beszélve, hogy a kézmosást is a mai napig tanuljuk.

A teljes cikk a hvg.hu portálon olvasható.