A rezidensek közül sokan már három hónapos gyakorlat után önállóan látnak el beteget.
A rezidensek közül sokan már három hónapos gyakorlat után önállóan látnak el beteget, pedig ezt a szakvizsga megszerzéséig, azaz évekig csak felügyelet mellett tehetnék – derült ki egy nemrég készült felmérésből. A fiatal orvosok a gyakorlati oktatás hiányosságaira is felhívták a figyelmet, például arra, hogy az egyetemi képzés alatt sokuknak egyszer sem volt módjuk az intravénás injekció beadását gyakorolni. Ezt sokan úgy pótolták, hogy munkát vállaltak tanulmányi éveik alatt – írja a Magyar Nemzet – online.
Kiválónak tartja a hazai egyetemek elméleti képzését a fiatal orvosok túlnyomó többsége, azt azonban elismerik: a gyakorlati oktatásban komoly hiányosságok voltak – derül ki a Magyar Rezidensszövetség nyáron készített felméréséből, amelyben egyebek mellett arról kérdezték a frissen diplomázott szakorvosjelölteket, hogy mennyire voltak elégedettek az egyetemi képzéssel. A megkérdezettek jelentős hányada hiányolja a gyakorlati oktatásból a manuális készségek oktatását. Noha a válaszadók nagyobb része már végzett izomba történő, valamint intravénás injekcióbeadást, kiderült: sokuk csak az egyetemi képzésen kívül tette ezt meg, tehát úgy, hogy tanulmányai alatt munkát vállalt. Vércukormérést szintén végzett a többség, azonban többnyire klinikai környezetben, vagyis legtöbbször stabilizált állapotban lévő betegek kezelésekor.
A Magyar Rezidensszövetség felméréséből az is kiderül, hogy tanulmányaik alatt megfelelően készítették-e fel a fiatalokat a sürgősségi kórképek ellátására. A visszajelzések alapján ezen a téren nem állnak túl jól az egyetemek: a hallgatók legnagyobb része hiányolja az ilyen jellegű ismeretek elsajátítását, amit sokan mentőzéssel és ápolói munkával igyekeznek ellensúlyozni.
A vizsgálatban a kiégés kérdésével is foglalkoztak, mivel a jelenség nagymértékben befolyásolja az orvosok külföldre vándorlását. A tapasztalat azt mutatja, már a diploma megszerzésekor nagyon komoly a kiégési arány, ami a szakképzés végére tovább fokozódik. A végzett hallgatók igényelnék, hogy foglalkozzanak a problémával, ugyanis jelentős részük úgy válaszolt, már tanulmányai alatt nagyobb hangsúlyt fektetne a kiégéssel kapcsolatos ismeretek megszerzésére. Ebben már történt előrelépés, az egyetemeken elindult több, a témával foglalkozó műhely – emeli ki a lap, amely arról is beszámol, hogy a rezidensszövetség a tavasszal egy másik felmérést is készített aneszteziológusrezidensek és szakorvosok körében, amelyben arra volt kíváncsi, hogy a rezidensekkel mennyi ideig dolgozott együtt a műtőben szakorvos. Ugyanis ezt a munkát kizárólag szakorvosok végezhetik, rezidensek csak az ő felügyeletük mellett – a jogszabály szerint.
A válaszok nagy meglepetést keltettek: a megkérdezettek 85 %-a azt felelte, hogy a szakképzés elejétől számított három hónapon belül már dolgozhatott önállóan.
A jelenség egyértelműen összefüggésbe hozható a szakorvoshiánnyal, azonban a közeljövőben fontos lenne választ adni erre a problémára – emelte ki Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke, aki aláhúzta azt is, szükség lenne a jogszabályok harmonizálására, továbbá a szakképzést minőségileg úgy kellene alakítani, hogy ne kerüljenek nehéz helyzetbe se az orvosok, se a páciensek. Mint arról már beszámoltunk – írja a lap - az orvosi szakképzés tanrendjének felülvizsgálatára eseti bizottság felállítását javasolta a szövetség vezetősége a napokban a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel folytatott egyeztetésen.