"Egyértelmű, hogy ez nem Ebola, persze nem is sima influenza"

Talán a koronavírus ellen is bevethető az a hegesedéscsökkentő gyógyszer, amelyet egy magyar kutatócsoport szabadalmaztatott több országban. A csapat vezetője Fekete Andrea gyermekgyógyász és kutató, aki nemcsak áttörést jelentő tudományos eredményükről, hanem például a karantén lelki egészségre káros hatásairól is beszél. HVG-portré.

HVG: Hogyan jutottak a felfedezésre, amely segíthet a Covid–19 súlyos szövődménye, a tüdőfibrózis kezelésében?

Fekete Andrea: A vese fibrotikus károsodásával foglalkozott a kutatócsoportunk, ami annak a következménye, hogy számos károsító hatás, gyulladás vagy oxigénhiány miatt az eredeti sejtek átalakulnak hegszövetet termelő sejtté, és a saját funkciójukban működésképtelenné válnak. Arra jutottunk, hogy a központi idegrendszerben jelen lévő, a tanulásban, a memóriában szerepet játszó Sigma–1 receptor aktiválása mérsékli a gyulladásos folyamatokat és a szöveti hegesedést. Mi publikáltuk először 2016-ban, hogy a 20 éve antidepresszánsként használt Sigma–1 aktivátor fluvoxamin javítja a vese oxigénhiányos állapotát is. Három évvel később több országban, köztük az USA-ban is bejegyeztük a szabadalmunkat, miszerint a fluvoxamin csökkenti egyes szervek hegesedését. Már ebben szerepelnek arról is eredmények, hogy a gyógyszer tüdőgyulladás okozta hegesedésben is hatékony lehet. Mindezek alapján és az irodalmi eredményeket is figyelembe véve jutottunk arra, hogy a fluvoxamin segíthet a koronavírus esetében is.

HVG: Mikortól alkalmazhatják akut koronavírusos betegeknél a szert?

F.A.: Hihetetlenül felgyorsult az engedélyeztetési folyamat, a szokásos három hónap helyett két nap alatt kaptuk meg az első pozitív hivatalos véleményt, ami a humán vizsgálat engedélyeztetéséhez kell. De legalább három hét szükséges még ahhoz, hogy száz középsúlyos koronavírusos beteg bevonásával elkezdhessük tanulmányozni a fluvoxamin hatékonyságát a koronavírus kezelésében.

HVG: Mit gondol a május 4-étől bevezetett lazább járványügyi intézkedésekről?

F.A.: Nem szeretnék semmilyen irányban érvelni, mert nincs hozzá megalapozott információm, és tudásom sem. Azt azonban számtalan tudományos adat támasztja alá, hogy a hangulat romlása, a tartós szorongás, a negatív gondolatok, a depresszió rontja az immunrendszert is. Ezért úgy vélem, a hosszú ideig tartó karanténnal járó egzisztenciális és életviteli változások miatt jóval nagyobb figyelmet kell fordítani mindannyiunk lelki egészségére.

HVG: A családja hogyan éli meg a helyzetet?

F.A.: Az első hónap kemény volt. Attól tartva, hogy itthon is az olaszországi helyzethez hasonló alakul ki, és a férjemnek éjjel-nappal helyt kell állnia a frontvonalban, külön is költözött, úgyhogy egyedül csináltam az otthon – digitális oktatás – home office hármast. Ráadásul éppen akkor adtam be újra a Lendület-pályázatot; nehéz volt így írni. A következő öt évben ebből finanszírozhatnám azokat az új kutatásainkat, amik a szöveti hegesedést vizsgálják a szemben, hogy lassítsuk a zöld hályog miatti szemkárosodás vagy vakság kialakulását.

 További részletek a cikkben.