„Egyre nehezebb elképzelni, hogy a betegség teljesen eltűnik”

A Válasz Online a pandémia korábbi hullámai idején több Asian Boss-videó leiratát elérhetővé tette magyarul – Dél-Korea járványügyi specialistái ugyanis mind tapasztalatban, mind kommunikációban a világ előtt járnak. Minden általunk közölt eddigi epizód után arra számítottunk, hogy javulnak a Covid-kilátások, de aztán jött egy-egy új variáns – legutóbb az omikron –, és megint „végtelennek” tűnik ez a történet.

Két éve még arra kerestük a választ Jerome Kimmel, a szöuli Nemzetközi Vakcina Intézet (IVI) vezetőjével, hogy mikor lesznek kész a Covid-19 elleni vakcinák. 2021 elején aztán a szakértő azt mondta, igenis mindegyik vakcina nagyszerű. A vele készült legújabb beszélgetés eredetije egy hónapja került ki az éterbe – és mivel Kim kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, hogy a tudósok hol hibáztak a járványügy kommunikációjában, most ezt a monstre interjút is közreadjuk magyarul (némi szerkesztés után) – hála a fordítónak, Mezei Violának. A lényeg: a betegséget már ismerjük, tudjuk, hogy a védőoltás segít, vannak módszereink a fertőzöttek kezelésére, de a továbbfertőzéssel kapcsolatban még nagy a bizonytalanság a tudományban.

Főbb állítások:

• A tudósok nem egészen arra számítottak az oltásokkal kapcsolatban, amit most látunk. Jerome Kim szerint világosabban kellett volna kommunikálniuk, hogy a vakcinákat nem a fertőzés, hanem az enyhe és közepesen súlyos tünetekkel járó megbetegedések megelőzésére tesztelték. Ha az a kérdés, hogy hogyan lehet megelőzni a Covid-19-et, akkor a legfontosabb még mindig a maszk, a távolságtartás, a higiénia.

• Ha nem tesztelünk eleget, akkor nem tudjuk, mekkora valójában a járvány, és az Afrikából érkező omikronos esetek elég jól illusztrálták is ezt. Tudtuk, hogy ez a betegség kialakulóban van? Tudtuk, hogy Dél-Afrikában sok fertőzés volt? Nem tudtuk.

• A tudósok sokszor azt mondják, hogy ha a vírus könnyebben terjed, akkor kevésbé lesz súlyos. Csakhogy a delta nem ilyen volt. Könnyebben terjedt és a kezdeti adatok arra utaltak, hogy az általa okozott megbetegedés súlyosabb lehet. Az omikronról még nem tudunk eleget.

• Idővel azért biztosan alkalmazkodni fogunk a vírushoz, vagy a vírus fog alkalmazkodni hozzánk: egy hatékonyan terjedő, de potenciálisan kevésbé súlyos fertőzés alakul majd ki.

• Eljutunk-e valaha is oda, hogy az összes koronavírusra, a MERS-re, a SARS-CoV-1-re, a SARS-CoV-2-re és a szezonális koronavírusokra is egyetlen oltást adjunk? Ez még évek kérdése.

• Lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor rengeteg, különböző fajtájú vakcina áll majd rendelkezésre, ezért tudnunk kell, hogyan lehet a legjobban és leghatékonyabban bevetni ezeket az eszközöket.

– Dr. Kim, Dél-Koreában már a lakosság több mint 80 százaléka két oltást kapott, mégis azt látjuk, hogy az esetek száma meredeken emelkedik. Az omikron kapcsán az emberekben most sok kérdés merül fel. Hogy állnak a dolgok? Önök erre számítottak 2021 elején?

– Nem egészen. Persze most már sokkal több ismeretünk van a vakcinákról, és arról, hogy mit tudnak és mit nem. Ahogy telt a 2021-es év, és egyre több embert oltottak be nemcsak Koreában, hanem Izraelben, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, majd más európai országokban is, világossá vált – különösen a delta megjelenésével –, hogy a vakcinák nagyszerű eredményt érnek el a súlyos fertőzés, a kórházi kezelés és a halálozás megelőzésében, ami nagyon fontos.

Másrészről viszont voltak fertőzési hullámok, és egyre többen fertőződtek meg a beoltottak közül is. Ahogy a lakosság egyre nagyobb részét oltjuk be, az úgynevezett áttörést jelentő esetek egyre nagyobb része az oltottaknál fog bekövetkezni, vagy azoknál, akiknek már volt korábbi fertőzésük. Egyrészt tehát sokkal jobb, ha beoltanak és nem kerülünk kórházba, másrészt viszont ez a hatás az idő múlásával csökken.

Kérdés, hogy ez vajon azért van-e, mert megjelent a színen a delta, amely különbözik a korábbi variánsoktól, és az antitestek kicsit nehezebben semlegesítik. Vagy azért is, mert a vakcinák – miközben elsősorban a megbetegedéseket csökkentik –, kevésbé jók a fertőzés megelőzésében. És hogyan előzzük meg a fertőzést? Ezt már korábban, az oltások előtt is tudtuk: maszkkal, távolságtartással, kézmosással és a tömeg kerülésével. 

Néhány országban viszont szinte csak az oltásra építettek. Koreában nem az oltás volt az egyetlen eszköz, mert az viszonylag lassan haladt előre, így az embereket továbbra is arra ösztönözték, hogy használjanak maszkot és tartsák a távolságot. Itt nem is tört ki akkora járvány, mint mondjuk az Egyesült Államokban vagy Európa számos más országában. A másik oka ennek az, hogy Koreában az oltások eloszlása sokkal egységesebb.

Az USA-nak vannak olyan területei, ahol viszonylag magas az átoltottság – ezek a partvidékek. De ha megnézzük az ország középső részét, és arra ráhelyezzük a fertőzési gócok térképét, láthatjuk, hogy az oltatlan emberek nagyszámú populációja szinte olaj a tűzre. Sokan az Egyesült Államokon belül is utazgatnak, minden gond nélkül átléphetik az államhatárokat, a fertőzés pedig terjed, és átterjed az oltott populációkra is. Szerencsére utóbbiaknál – még ha a PCR- vagy más tesztek alapján pozitívak is lesznek –, nem alakul ki súlyos fertőzés, nincs szükség kórházi kezelésre, és nem haláloznak el nagy számban.

Koreában nagyon érdekes a helyzet. Mivel sok ember be van oltva, a kérdés az, hogy azoknak, akiket 2021 elején oltottak, szükségük van-e emlékeztető vakcinára? A más országokban tapasztaltak alapján valószínűleg igen, különösen az időseknek. A mostani fellángolásban a fertőzések nagy része 60 év felettieknél fordult elő, olyanoknál, akik viszonylag korán kapták meg a védőoltást. Sok esetben ők AstraZeneca-oltást kaptak. Nemrég kezdődött az újraoltásuk az egyik mRNS-vakcinával.

További részletek a cikkben.