• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egyre többet betegeskednek a magyar gyerekek

Lapszemle Forrás: vg.hu

Durván emelkedik a krónikus kórban szenvedők száma.

Az asztma, a különböző bőrgyulladások és a vérszegénység voltak a leggyakoribb betegségek a gyerekek körében 2011-ben a háziorvosok és a házi gyermekorvosok nyilvántartásai szerint. Figyelemre méltó azonban, hogy az utóbbi egy évtizedben az asztma előfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nőtt, a magas vérnyomásé 80, a hátgerinc-elváltozásoké és a rosszindulatú daganatoké 40, a vérszegénységé 30 %-kal emelkedett a fiatalok körében – írja a KSH Magyarország 2013 című összefoglalója nyomán a Világgazdaság – online.

A dokumentum emlékeztet az UNICEF „Gyermekjóllét a fejlett országokban" című 2013-as vizsgálatára is, amely 29 fejlett ország gyermekeinek jóllétét, elégedettségét hasonlítja össze a 11, 13 és 15 évesek körében. Ebből kiderül, hogy bár a magyar gyerekek oktatási lehetőségei a vizsgált országok átlagánál jobbak, jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer volt már berúgva, és minden második üres hassal indul reggel iskolába.

Az ELTE által végzett országos növekedésvizsgálatból is kiderül, hogy a 7–18 éves gyermekeket egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya és az ülő életmód jellemzi: a fiúk 35, a lányok 45 %-a a testnevelési órákon kívül nem mozog. A rossz társadalmi-gazdasági hátterű családok gyermekei jellemzően alacsonyabbak, körükben a kövérség, illetve alultápláltság előfordulása magasabb.