• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

Egyre tovább élünk, de nem egészségesebben

Lapszemle 2019.03.13 Forrás: portfolio.hu
Egyre tovább élünk, de nem egészségesebben

A betegek együttműködését növelné, ha éreznék hogy ők a felelősek az állapotukért.

A hazai egészségügyi rendszer célja a magyarok népegészségének a javítása. Már ott megfogalmazódik, hogy nem azt kell a célkeresztbe tennünk, hogy minél több műtétet, beavatkozást végezzünk, hanem a cél az egészség javítása - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kohanecz Margó, a KPMG Healthcare and Life Sciences divíziójának igazgatója, aki szerint mindehhez a betegekben is kell egyfajta szemléletváltás, miszerint én is felelős vagyok a saját egészségemért. A KPMG szakértője kifejtette véleményét a legújabb jegybanki és kormányzati elképzelésekről is. 

Portfolio: Melyek azok a legnagyobb trendek, amelyek meghatározzák az egészségügy jelenét és jövőjét?

Kohanecz Margó: Az egyik legfontosabb, hogy egyre tovább élünk, azonban ezzel párhuzamosan nem tudtuk növelni arányosan az egészségben eltöltött évek számát. A globális tendencia az, hogy egy tovább élő, határozottan elöregedő társadalommal nézünk szembe mindenhol, a mértékek lehetnek különbözőek. Afrikában a legnagyobb probléma, hogy kevés az orvos, Európában a függőségi ráta, vagyis hogy az eltartottak és az aktívak aránya határozottan kezd felborulni, Ausztráliában óriási területen kell ezeket megoldani. Ahol már kiépültek ellátási rendszerek, azt látjuk, hogy korábbi egyensúlyi állapotra voltak ezek berendezkedve. Mindenhol nagyon sok a kórház, ez a legdrágább ellátási forma, és nem bírjuk ezt eltartani. Ezért várunk rengeteget a digitalizációtól az egészségügyben.

Vannak best practice megoldások ezekre a kihívásokra?

A digitalizációban nagyon szeretem az ausztrál példát, mert ők vannak nagy területen szétszórtan élnek, nagyon hamar meg kell oldaniuk, hogy melyik beteg hová induljon el, szinte Waze-szintű irányítási rendszereik vannak, minderre rákapcsolódik a kórházi rendszer. Megmondja, hogy mikor jársz jobban, ha a helyi szakrendelőben kivárod a két órát, vagy ha elindulsz a távolabbi sürgősségi osztályra. 

Ezt az állam szervezi meg?

Így van, ennek a stratégiának a kialakításában a KPMG részben közre is működött. Emellett izgalmasak a holland példák is, ahol azzal kísérleteznek, hogy hogyan lehet integrált ellátást nyújtani, melynek köszönhetően demens betegek sem esnek ki a társadalom szélére. Futnak olyan pilot projektek, amikor egy városrészben mindenki egyfajta nagyobb fokú toleranciával rendelkezik és az emberek figyelnek egymásra jobban. Hollandiában amúgy is hagyománya van annak, hogy az egész ellátórendszert hogyan építsük az ember köré, akár a nyugdíjközpontot, gyógyszertárt, szociális ellátást.

...

Folyamatosan érkeznek a hírek, hogy a kormány hozzá szeretne nyúlni végre az egészségügyhöz rendszerszinten. A Pénzügyminisztérium legutóbbi javaslatcsomagja alapján a kormány a szükségletekhez igazodó ellátórendszer kialakításán gondolkozik. Mit gondol, jó az irány, milyen szemléletet hozna be ide? Ha kikérik a véleményét, mit tanácsolna ezen a ponton a kormánynak?

Természetesen ha az ellátórendszer a betegek szükségleteit tartja szem előtt az nagyon jó irány, hiszen az egészségügy értük történik. Az én tanácsom az integrált ellátási útvonalak megtervezése és előtérbe hozása volna és a szereplők szélesebb körű bevonása - gondolok itt a szociális ellátásra, palliatív ellátás bevonására is és fontosnak tartom a betegek minél magasabb szintű bevonását a tervezésbe.

Közben azt is látjuk, hogy az MNB-ben is zajlik egyfajta gondolkodás. Ezek között szerepel a beteg-együttműködésen alapuló finanszírozási módszerek kiterjesztése. Mit jelentene ez a gyakorlatban? Üdvözlendő lenne egy ilyen lépés? Vannak erre nemzetközi példák?

Vélhetően arra gondolnak, hogy betegek adherenciáját növelné, ha éreznék hogy ők a felelősek az állapotukért és aktív részesei kell legyenek az egészségük visszaszerzésének vagy az állapotuk fenntartásának. Abszolút üdvözlendő lépés, vegyük csak figyelembe azt is hogy milyen nagyságrendre rúg például a szemétben landoló gyógyszer mennyisége. Sok helyen bevezettek már ösztönzőket. Dél-Afrikában Hawaii- nyaralást ígér egy biztosító, ha az ügyfele vállalja a társaság egészségmegőrző programjában való részvételt, és rendszeres testedzést végez. Amerikában egy biztosító egy dollárért kínálja az ügyfeleinek az Apple okosóráját, ha vállalják, hogy az órán keresztül rendszeresen megosztják a sportolásukról szóló adatokat a biztosítóval.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink