A beteg a dokumentáció lezárása után sírva ment haza azzal, hogy hasi görcsei okát végül nem tudták megmondani.
Aki életében először jár egy kórház sürgősségi ellátóhelyén, annak valószínűleg maradandó élménye lesz a sok órás várakozás és mindaz, amit eközben lát és tapasztal. Korában egy cikkben részletesen leírtuk, miért kell egy nem életveszélyes panasszal hosszú órákat várni az újabb és újabb vizsgálatokra egy sürgősségi osztályon. Fizikailag lehetetlen kevés emberrel mindenkit gyorsan ellátni: a betegeket itt nem érkezési sorrendben, hanem az állapotuk súlyossága alapján rangsorolják - írja az index.hu.
A sürgősségi ellátást érő sok panasz után januártól új szabály lépett életbe: az érkező beteget 10 percen belül ki kell kérdezni. A lap egyik olvasója március elsején járt a Jahn Ferenc Kórház sürgősségi és betegellátó osztályán. Tíz percen belül valóban ki is kérdezték és elvégezték az első alapvizsgálatokat. De arra nem volt felkészülve, ami az utána következő 14 és fél órában várt rá. A kórház az Index kérésére kivizsgálta az esetet, és nagyon tömör választ adott.
Olvasónk február 28-án súlyos hasi és háti fájdalmai miatt először a csepeli orvosi ügyeleten jelentkezett. Ott készítettek egy EKG-t, fájdalomcsillapítót kapott, de az orvosok vesegörcsre gyanakodtak, ezért javasolták, hogy menjen be a kórház ügyeletére. Másnap délelőtt 10 órakor ment be a Jahn Ferenc kórház sürgősségi részlegére, ahol akkor kb. 20 beteg várakozott.
Elsőre jól indult minden. Az új szabály szerint 10 perccel a bejelentkezés után valóban elmondhatta panaszait és megmérték a vérnyomását. Egy óra várakozás után behívták EKG-ra és vért vettek tőle. Újabb egy óra telt el, amikor kb. dél körül felküldték ultrahangra. Kapott egy műanyag poharat és egy steril vizelettartályt, hogy ha végzett, adja be a laborba. Az ultrahangra 1,5 órát kellett várnia (kb. 13:30-nál járhatunk) közben súlyos fájdalmai miatt összegörnyedve tudott csak ülni. Végül egy kedves rezidens orvos vizsgálta meg, majd egy szakorvos vette át a helyét és helyeselt a fiatal orvos meglátásaira.
14 órakor adta be a vizeletmintát. Leült. Várt. Várt. 15:30-kor megkérdezte a nővérpultnál, hogy tudnak-e valamit a helyzetéről. Azt a választ kapta, hogy már kész a labor, csak az orvosnak kell megnéznie. Délután volt. Egész nap nem evett és nem ivott, de nem mert elmenni sehova, mert abban bízott, hogy szólítani fogják.
...
Este 9 óra lett. Olvasónk még mindig arra várt, hogy szólítják. Azt mondták neki, hogy elvileg bent van már a papírja a sokktalanítóban, ami a sürgősségi esetek kezelésére szolgáló szoba. Este 10 órakor kopogott az ajtón, hogy nagyon görcsöl, de rácsapták az ajtón. Ezt háromszor fél óránként megismételte, mire végül kapott egy infúziót. Miután az infúzió lecsöpögött, kezdett csípni és visszafolyni a vére. Vécére kellett mennie, újra kopogott az ajtón, de senki nem nyitotta ki neki. Később lekötötték róla az infúziót, sírva guggolt, az infúziós rúdon lógva, felfelé tartott karral, hogy ne csorogjon össze-vissza a vére.
Végül hajnali fél 1-kor szólították. Az orvos a gép előtt káromkodva bosszankodott az informatikai rendszer használhatatlansága miatt. A beteg a dokumentáció lezárása után sírva ment haza azzal, hogy hasi görcsei okát végül nem tudták megmondani.
További részletek a cikkben.