Elaludhatott vagy elájulhatott a buszvezető

Nagy a valószínűsége annak, hogy kóros aluszékonyság vagy szívritmuszavar okozta ájulás léphetett fel a sofőrnél, és ez vezetett a veronai busztragédiához – véli Tomcsányi János kardiológusprofesszor. Feltételezését erősíti, hogy műszaki problémát egyelőre nem tudtak megállapítani a balesettel kapcsolatban, és hogy a busz fékezés nélkül csapódott a felüljárónak – olvasható a magyaridok.hu portálján.

Nyolcvan kilométeres sebességgel, fékezés nélkül, az autópálya korlátján 30-40 métert csúszva csapódott a hídpillérnek január 20-án Verona közelében az a busz, amelynek utasai közül tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek – ennyit az olasz hatóságok vizsgálatai alapján ma már biztosan tudni. Műszaki okot egyelőre nem tudtak megállapítani, de egyre valószínűbb, hogy emberi okok vezettek a tragédiához. Mint Nicola Scalabrini ügyész nemrégiben fogalmazott: a sofőr elaludt vagy rosszul lett az ütközés előtt.

Hasonló következtetésre jutott Tomcsányi János kardiológusprofesszor is, aki a Magyar Időknek azt mondta: nagy a valószínűsége annak, hogy kóros aluszékonyság vagy ritmuszavar okozta ájulás léphetett fel a buszsofőrnél. Ez a két olyan, az egyik pillanatról a másikra bekövetkező esemény, amelynél még csak félreállni, fékezni sincs ideje a sofőrnek, annyira hirtelen történnek, szemben például a stroke-kal vagy a szívinfarktussal, amelyeknek vannak előjeleik.

A kóros aluszékonyság, aminek a hátterében az úgynevezett alvási apnoé áll, ma már tesztekkel és alváslaborban végzett vizsgálatokkal kiszűrhető, és sikeresen kezelhető is. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy 2015 áprilisa óta a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat része kell legyen az alvászavar-szűrővizsgálat azoknál, akiknél felmerül ennek a gyanúja.

A buszbaleset másik lehetséges okát, a ritmuszavar okozta ájulást (orvosi nevén syncope) azonban továbbra sem kötelező vizsgálni, jóllehet sok esetben ez is szűrhető, és vannak országok, amelyekben már működnek is syncope-ambulanciák. Ezekben szakemberek tovább vizsgálják az ismételt ájulások okait, és ennek megfelelően kezelik is azokat.

Sajnos ezek az ambulanciák még hiányoznak Magyarországon, és a financiális hátterük sincs biztosítva – mondja Tomcsányi János. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot megállapító háziorvoshoz sokszor el sem jut az információ arról, hogy a pácienst esetleg kórházban is kezelték eszméletvesztés miatt. A betegnek ugyanis sajnos jól felfogott érdeke ezt titokban tartani, hiszen ezzel a tünettel nem vezethetne, az egészségügyi adatbázisok pedig ma még nem állnak olyan szinten, hogy a háziorvoshoz minden, másutt keletkező egészségügyi információ eljusson. Pedig a szűréssel és a háziorvosok tájékoztatásával sok baleset megelőzhető lenne – hangsúlyozza Tomcsányi János.