Elengedhetetlen a béremelés a háziorvosoknál is

A háziorvosok 43 százaléka már hatvan év felett praktizál – figyelmeztet Békássy Szabolcs. A Háziorvosok Online Szervezetének lapunknak nyilatkozó alapítója Pintér Sándor belügyminiszterrel nemcsak a háziorvosok béremeléséről, hanem az alapellátás szerkezeti átalakításáról is egyeztetett - írja a Mandiner. 

„Bölcs döntés volt a kormány részéről, hogy a háziorvosi praxisok bérfejlesztését is napirendre vette, máskülönben az alapellátás megroppanásával kellene szembenéznünk” – mondja Békássy Szabolcs annak kapcsán, hogy a miniszterelnök bejelentette: zajlanak az egyeztetések a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról. 

Mint ismert, a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) béremelésre vonatkozó javaslatát, az intézkedést tartalmazó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényre pedig október 6-án egyhangúlag, 165 igen szavazattal rábólintott a parlament.

A jogszabály november 18-án lépett hatályba, legtöbb rendelkezését azonban csak január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. A rendelkezés szerint az orvosok bére három lépcsőben, 120 százalékkal emelkedik, és 2023 januárjáig éri el a teljes mértéket. Ez azt jelenti, hogy egy kezdő rezidens jövőre bruttó 481 ezret keres majd, ami egy év múlva bruttó 619, három év múlva pedig 687 ezer forintra emelkedik.

A több mint negyvenegy éve praktizáló orvosok januártól bruttó 1,6 millió, rá egy évre 2,1 millió, 2023-tól pedig 2,3 millió forintot visznek haza havonta. 

Örömmel fogadták a háziorvosok a bejelentést, miszerint ők is részesülnek a bérfejlesztésben. Az alapellátásban tevékenységet végző orvosokat, szakdolgozókat az ellátórendszer egyéb szintjein dolgozó kollégáikkal hasonló mértékű bérezés illeti meg. Nem beszélve arról, hogy „a probléma rendezése már régóta várat magára”. Mint mondja, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény októberi elfogadását megelőző években is jelezték, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozásából nem volt kigazdálkodható az a bértömeg, mely a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó kollégák bértáblájában szerepelt.

Emellett szerinte azért is fontos az új szabályozás mielőbbi kialakítása, mert „az alapellátást leginkább a korfa kedvezőtlen szerkezete sújtja”, a háziorvosok 43 százaléka már hatvan év felett praktizál, „emiatt pedig félő, hogy a bérfejlesztés elmaradásával tömegek dönthetnek a nyugdíjba vonulás mellett, a fiatalok számára pedig még kevésbé lesz perspektivikus a családorvosi hivatás választása”.