• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A járvány egy egyébként is megroppant rendszert ért el

Lapszemle 2020.11.26 Forrás: atlatszo.hu
A járvány egy egyébként is megroppant rendszert ért el

A koronavírus-járvány okozta leterheltség és kapacitáshiány miatt szinte napi lelki problémát okoz az orvosoknak.

Már szeptemberben figyelmeztettük a döntéshozókat, de a javaslatainkat nem fogadták be, és többek között nem fejlesztették kellőképpen a szűrési kapacitást sem, mely alapvető pontja lehetett volna a megelőzésnek. Mostanra pedig kijelenthető, hogy a túlterheltség következtében vészesen leromlott az ellátórendszer minősége - írja Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos az Átlátszóban.

Mindig voltak nehéz pillanatok, elvesztett életek az elmúlt 15 éves intenzív terápiás munkám során, de a maihoz hasonló helyzettel még sosem találkoztam, mely az eddigi szakmai lelkesedésem mellett immáron engem is megtört.

A koronavírus járvány okozta súlyos leterheltség és kapacitáshiány miatt, szinte napi lelki problémát okoz nemcsak nekem, hanem minden, ebben az ellátásban dolgozó orvosnak és szakdolgozónak, hogy képtelenek vagyunk megadni azt a szintű ellátást, amely szakmailag, és a betegek érdekét is nézve, elvárható lenne.

Hazánkban 2019-ben közel 130 ezren hunytak el, napi átlagban ez 356 fő. A jelenleg látható, napi 100 körüli COVID-19 halálozás így azt jelenti, hogy napjainkban ez a megbetegedés vált a vezető halálokká hazánkban.

Se orvostanhallgatóként, se orvosként soha el nem tudtam még csak képzelni sem, hogy valaha is egy fertőző, de megelőzhető megbetegedés fogja vezetni a halálozási okok listáját. A vírusjárvány egy egyébként is megroppant magyar egészségügyet ért el, mely már 2019-ben sem látta el megfelelően feladatait, hiszen nem biztosította mindenki számára az egyenlő minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Mára a kórházi kezelés folyamata, benne az intenzív terápiával együttesen kimerült, mondjuk ki: diszfunkcionális, minőségében súlyosan károsodott. A vírus ez évi, magyarországi megjelenése kezdetben ismeretlen helyzetet hozott számunkra, de az idő előrehaladtával matematikai modellek segítségével pontosan kiszámíthatóvá vált az előrehaladása, megmutatva, hogy a járvány egy adott pillanatban észlelt terjedésével az elkövetkezendő két hónapban milyen betegbeáramlásra számíthat az egészségügy.

...

Pontos és nyilvános adatokkal, mérésekkel még most sem rendelkezik a magyar intenzíves szakma. Konkrétan azt sem ismerik orvosaink, hogy egy adott pillanatban melyik intézményben hány kritikus állapotú betegnek áll rendelkezésre szabad ágy. Így viszont a kapacitások optimális kiszervezése is lehetetlen, súlyos etikai helyzetet teremtve. A felmérések és nyilvántartások technikai hátterének, szervezeti szintű elkészítésének biztosítása szintén kimaradt a felkészülésből.