Élet a legeslegutolsó határidők után

Bár lassan évtizede tologatják a teljes akadálymentesítés végső határidejét, jövőre az utolsó terminusok is lejárnak: az újévtől a közösségi közlekedésnek, 2013. decemberének végén pedig a közüzemi szolgáltatóknak is mindenki számára hozzáférhetővé kellene válniuk. Jelen állás szerint azonban ez még vagy másfél évtizedig csak utópia – írja a sonline.hu portálja.

Egy 1998-as jogszabály szerint 2005-re minden közszolgáltatást nyújtó intézménynek akadálymentessé kellett volna válnia, ám a múlt évtized elejére kiderült, a határidő tarthatatlan, így az állami és önkormányzati középületek 2010-ig haladékot kaptak. A törvény alapján a közösségi, azaz vasúti és buszközlekedést 2013. január elsejéig, a közüzemi szolgáltatók épületeit 2013. december 31-ig kell mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A kormány tavaly nyolcmilliárd forintot különített el, hogy határidőre megvalósulhasson az akadálymentesítés – 2007. és 2010. között uniós forrásokból 15 milliárd forint pályázati pénz jutott, melyből közel ezer projektet finanszíroztak –, azonban a középületek 30-35 %-a még mindig használhatatlan mozgáskorlátozottak számára.

Ez azonban csak becsült adat – nyilatkozta Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Szervezetének, valamint az országos szövetség elnöke –, ugyanis nincs országos felmérésünk a helyzetről. Ugyan kiírtak egy pályázatot, mely az állami és önkormányzati intézményeket vizsgálná e tekintetben, de már háromszor halasztották el a határidőt. Ez is mutatja, hogy a helyzet meglehetősen rossz, főként az önkormányzati épületeknél: iskoláknál, orvosi rendelőknél, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél. Ennél is vigasztalanabb a helyzet a közműszolgáltatóknál, a bankok, üzletek, gáz- és vízszolgáltatók, biztosítók épületeinek vélhetően több mint fele nem akadálymentesített, noha a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy egy településen lakosságszámtól és szolgáltatástípustól függően hány hozzáférhető közszolgáltatásnak kell működnie.

Elvileg lehetséges lenne polgári pereket indítani a törvénysértők ellen – folytatta Hegedüs Lajos –, ám ha minden érintettet bíróság elé idéznének, leblokkolná a hazai igazságszolgáltatást. Évekkel ezelőtt indítottunk próbapereket, s minden esetben nyertünk.

Az akadálymentesítés a többség számára az épületek, járművek mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá tételét jelenti, pedig a látássérültek is érintettek a témában. A közszolgáltatóknak, középületeknek a jogszabály szerint a vakok számára Braille-írással vagy hangos anyaggal kell hozzáférhetővé tenni szolgáltatásaikat, a csökkentlátóknak pedig nagybetűs, kontrasztos kiírással – magyarázta Hosszú János, a Vakok és Gyengénlátók Somogy megyei Egyesületének alelnöke, aki hozzáfűzte azt is, azokon a településeken, ahol a közelmúltban intézmény-felújítás vagy -bővítés volt, meg is felelnek ezeknek a követelményeknek, a somogyi kis falvakban viszont nincs, vagy csak minimális az infokommunikációs akadálymentesítés.

Az érintettek hozzáállását jól mutatja, hogy bár a törvény alapján 1998-tól csak akadálymentes középületeket lehetett volna építeni, a valóságban ez nem feltétlenül így történt. Az építési hatóságok ugyan az új építkezések, illetve teljes felújítások esetén ellenőrzik a terveket, s csak az akadálymentes épületeket hagyják jóvá, ám a kivitelezések során anyagi okokból sokszor elszabotálják az eredeti elképzeléseket – írja a portál.