A szélsőséges hőségben versenyző sportolók esetében az egészségügyi kockázatok a leégéstől és a hőséggörcsöktől kezdve a hőgutáig terjednek.
Egy új jelentés, a Rings of Fire: Heat Risks at the 2024 Paris Olympics (Tűzgyűrűk: Hőségkockázatok a 2024-es párizsi olimpián) felidézi: már a Covid miatt 2021-ben rendezett 2020-as tokiói olimpia is „riasztó” volt a 34 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a 70 százalékot megközelítő páratartalom miatt. „A versenyzők hánytak és elájultak a célvonalakon, kerekesszékeket vetettek be, hogy a naptól felperzselt arénákból elszállítsák a sportolókat” – áll a jelentésben a 444.hu szemléje szerint.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte, hogy a szélsőséges hőség világszerte egyre nagyobb problémát jelent a sport számára. „Sajnos az élsportolók által tapasztalt környezeti hőstressz mértéke az elkövetkező években tovább fog emelkedni (…) egyre több versenyt rendeznek rendkívül forróságban, az elkövetkezendő években a környezeti hőstressz mértéke tovább fog emelkedni” – fogalmaztak.
A forró és/vagy párás körülmények megnehezítik a sportolók számára a testmaghőmérséklet szabályozását, ami rontja a fizikai teljesítményt, különösen az állóképességi versenyeken. A szélsőséges hőségben versenyző sportolók esetében az egészségügyi kockázatok a leégéstől és a hőséggörcsöktől kezdve a hőkimerülésig vagy akár a hőguta miatti életveszélyes összeomlásig terjednek.