Egy 2016-os statisztika alapján a magyarnál rosszabb egészségüggyel csak négy ország rendelkezik Európában.
Oda jutottunk, hogy szinte mindennapossá váltak a magyar egészségügyről szóló botrányos történetek. Mindezek nemtörődöm doktorokról, ápolókról, háziorvosokról, mentősökről szólnak, akik hanyagságukkal vagy egy rossz diagnózissal kockára teszik a betegek életét - olvasható a borsonline.hu-n.
Fél nap az időpontkérés
Legutóbb Dányi Attila története is sokaknál kiverte a biztosítékot. A lapban kedden arról írtak: az idős celldömölki férfi infarktusát későn észlelte egy rezidens, amely miatt a bal szívkamrája kétharmad részben elhalt. Azóta számos problémával küzd. Az élete megrövidült, bármikor meghalhat.
A cikk nyomán több olvasó is hasonló kórházi tapasztalatokról számolt be. Egyikük barátnője évekkel ezelőtt rosszul lett. Az éjszaka közepén kiérkező mentők azonban úgy vélték, hogy nincs semmi baja. Másodszorra sem szállították kórházba, harmadszorra pedig már nem sikerült őt újraéleszteni.
Egy másik hozzászóló is kifakadt: ha bejutunk a kórházba, akkor sem vagyunk beljebb, órákat kell ücsörögni a vizsgáló előtt. Agitálnak, hogy járjunk szűrésre, de egy árva időpontért is fél napot kell telefonálni. Az már csak hab a tortán, hogy ezekre a vizsgálatokra vagy egy-egy műtétre hónapokat kell várni – írta.
500 műhibaper évente
Egy 2016-os statisztika alapján a magyarnál rosszabb egészségüggyel csak négy ország rendelkezik Európában. A várótermek zsúfoltak, ha pedig sorra jutunk, akkor a KSH felmérése szerint mindössze öt percig foglalkozik velünk az orvosunk.
Becslések szerint országszerte 300-500 műhibaper indul évente, ebből a 83 állami kórház ellen mintegy 150-180. Az elmúlt öt évben összesen 883 ilyen eljárás volt, egyenként átlagosan 10-15 millió forint kárigénnyel. Azaz a betegeknek csak az állami intézményekben elkövetett orvosi hibák miatt jelenleg összesen 8-13 milliárd forintnyi követelésük van.
További részletek a weboldalon.