Magyarországon a legtöbbször még mindig hónapokat vesz igénybe egy daganatgyanús beteg kivizsgálása és ellátása, Kaposváron azonban egy ilyen páciens maximum egy hónapon belül teljeskörűen diagnózist kap, további két héten belül pedig a kezelését is megkezdik. A Kaposi Mór oktató kórházban nemrég a rákbeteg-ellátásban egy teljesen új modellt vezettek be, amely pluszforrás bevonása nélkül, pusztán szervezéssel képes javítani az ellátás minőségén, eredményességén – írja a
magyaridok.hu.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015-ben közzétett elemzése szerint az ország éves szinten megközelítőleg 200 milliárd forint közforrást fordít onkológiai ellátásra. Ez a temérdek pénz azonban nem hasznosul kellően hatékonyan, sőt a folyamatosan növekvő kiadások ellenére a KSH adatai szerint az elmúlt ötven évben Magyarországon 48 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma. A helyzet uniós összehasonlításban is drámai: míg az Európai Unióban százezer lakosból átlagosan csaknem 167-en haltak meg rákban 2010-ben, Magyarországon majdnem 239-en.
Az okok között szerepel, hogy mi, magyarok nemcsak szűrésre nem járunk, de ha már panaszunk van, akkor sem megyünk el időben orvoshoz. De az is – amint erre Kaposváron rájöttek –, hogy a daganatos betegek ellátása, a kiszűrésüktől a kivizsgálásukon át a kezelésükig nem alkot egy egységes rendszert, aminek következtében a betegek hetekig-hónapokig várnak nemcsak a kezelésre, de már kivizsgálásra is. Mint Moizs Mariann, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója a lapnak elmondta, azt tapasztalták, hogy még egy olyan remek szakemberekkel rendelkező, kiválóan felszerelt onkológiai centrumban is, mint amilyen a kaposvári, gyakran előfordul, hogy a daganatos betegek megkésve jutnak diagnózishoz és terápiához, ami számos daganatféleségnél végzetes lehet.
Repa Imre professzornak, a kórház stratégiai igazgatójának ötlete és javaslata alapján ezért kezdtek bele egy olyan modell kidolgozásába, amely pluszforrások bevonása nélkül, pusztán szervezéssel képes javítani az ellátás hatékonyságán és eredményességén. Az OnkoNetwork néven tavaly november 1-jén Kaposváron bevezetett rendszer lényege röviden, hogy nem engedi elkallódni a pácienst az egészségügy útvesztőiben. Megteremti a lehetőségét, hogy ne maradjon el műtét azért, mert nem végeztek el időben valamilyen vizsgálatot, vagy elveszett egy lelet.
Amikor egy pácienst daganatgyanúval beküldenek a szakrendelőbe vagy a kórházba, automatikusan bekerül az OnkoNetwork rendszerébe. Minden egyes betegért egy konkrét orvos, illetve egy adminisztratív szakdolgozó felel, az ő feladatuk, hogy szervezzék és folyamatosan figyelemmel kísérjék az ellátást, továbbá beavatkozzanak, ha nem a protokoll szerint halad a kivizsgálás vagy a terápia. A pácienst természetesen tájékoztatják erről, kérik, hogy adja meg az elérhetőségeit, hogy folyamatosan kapcsolatban lehessenek vele, értesülhessenek arról is, ha valamiért nem kívánja igénybe venni az ellátást.
Minden leletet, vizsgálatkérést és eredményt egy informatikai rendszerben tárolnak, ahonnan azok bármikor visszakereshetők. A beteg felvételétől kezdődően legfeljebb harminc napot vehet igénybe a teljes körű kivizsgálás, az úgynevezett OnkoTeam döntése után maximum 14 napon belül meg kell kezdeni a terápiát, ezt követően pedig a kontrollvizsgálatokat – mondta Moizs Mariann. A főigazgató hozzátette: a folyamat másik kiemelt feladata, hogy nyomon kövesse a betegek későbbi gondozását, kontrollvizsgálatát is, ezekre időben figyelmeztesse a pácienseket, és felkutassa azokat, akik valamiért nem jelentkeztek.
A modell létjogosultságát bizonyítja, hogy május végéig, tehát a bevezetése óta eltelt hét hónapban több mint 2200 új daganatos beteget diagnosztizáltak és vettek fel az OnkoNetwork rendszerébe a megyei kórház körülbelül félmillió lakosú ellátási területéről. Ezeknek a pácienseknek a gyógyítása már bizonyosan nem lesz esetleges, náluk minden vizsgálatot, műtétet, kemo- vagy sugárterápiát a lehető legrövidebb idő alatt elvégeznek. A hazai daganatosbeteg-ellátás egészére, legalábbis a megyei onkológiai centrumokra azonban mindenképpen érdemes lenne kiterjeszteni a modellt – mondta a főigazgató –, aki szerint erre jó esélyt nyújthat, hogy az állami kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ be kívánja azt emelni egy hamarosan induló európai uniós projektbe.