Életvég: Milyen jogok illetik meg a haldoklót és a hozzátartozókat?

Az elmúlt hónapokban Karsai Dániel ügye kapcsán gyakran előkerült az eutanázia igen vitatott kérdése. A kormányzat kifejezetten élesen nyilvánult meg a témával szemben, többek között Isten akaratára hivatkozva. Azonban amikor erről beszélgetünk, nem mehetünk el egy másik fontos kérdés mellett. Vajon mindenki számára adott, hogy az életvégi út ösvényét járva, azt a lehető leghumánusabb módon, méltósággal, szeretettel, hozzátartozók által kísért módon tehesse? Támogatja mindezt a jogalkotás, az egészségügyi irányelvek alkotása, és az azt „megvalósító” gyakorlat az ellátás minőségbiztosításával együtt? Egyáltalán, állampolgárként milyen lehetőségek vannak a kezünkben ahhoz, hogy mindezt a magunk és családtagjaink számára biztosíthassuk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a wmn.hu dr. Zeller Judittal alkotmányjogásszal, aki a TASZ munkatársa, az Életvégi Döntések Munkacsoport tagja.

„Az egészségügyi ellátás legfontosabb alapelve az, hogy bármilyen kezeléshez a beteg tájékozott beleegyezése szükséges. Kivételt képeznek az életmentő beavatkozások.

Amikor azonban valaki nagyon súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenved, akkor ezeket a kezeléseket is visszautasíthatja. Mondhatja, hogy már nem akar újraélesztést, nem akarja, hogy gépekre helyezzék, nem vállal egy újabb műtétet vagy egy antibiotikumos kezelést” – kezdi Zeller Judit.

A valóságban ugyanakkor gyakran adódhatnak olyan helyzetek, amikor a beteg nincs döntésképes állapotban (pl. dementált állapot vagy gyógyszerhatás miatt, esetleg azért, mert kómában van). Ezekben az esetekben az egészségügyi törvényben meghatározott sorrend szerinti családtagok azok, akik élhetnek a visszautasítás jogával. Ők azonban nem utasíthatnak vissza olyan beavatkozást, amelynek az elmaradása maradandó károsodást okoz a betegnek, illetve a visszautasítás nem terjedhet ki az életmentő vagy életfenntartó beavatkozásokra.

Ráadásul a jogász tapasztalatai szerint a hozzátartozók általában nem rendelkeznek információval arról, hogy a beteg az egyes életvégi helyzetekben hogyan választana. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon csak nagyon kevés családban beszélgetnek arról, hogyan szeretnének vagy hogyan nem szeretnének majd meghalni. Ha pedig a családtagok egymással nem értenek egyet valamiben a beavatkozások, kezelések, vizsgálatok kapcsán (pl. több testvér jogosult arra, hogy rendelkezzen), akkor az egészségügyi személyzet hozhat döntést arról, hogy a családtagok által képviselt lehetőségek közül melyik a legkedvezőbb a beteg számára.

Bár kevesen tudják, több módja is van az életmentő vagy életfenntartó kezelés, beavatkozás visszautasításának akkor is, ha a beteg nincs döntésképes állapotban.

Ezekről és egyéb részletekről a teljes cikkben olvashat