• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elképesztő ütemű a fejlődés a kardiológiában

Lapszemle 2024.06.08 Forrás: MedicalOnline
Elképesztő ütemű a fejlődés a kardiológiában

Az egyéves túlélési adatok sajnos továbbra is számottevően rosszabbak, mint Nyugat-Európában.

A kardiológia továbbra is vonzó terület a végzős orvostanhallgatók körében, a debreceni klinika rezidensi helyeire minden évben négy-ötszörös a túljelentkezés. Nagyon sok tehetséges, ambiciózus fiatalt látok, akik néhány év alatt egy-egy területen jelentős gyakorlatra tesznek szert, önállóan képesek dolgozni – nyilatkozta a medicalonline-nak Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója, a Magyar Kardiológusok Társaságának előző elnöke.

Merre tart ma a kardiológia, milyen felderítetlen területek, kielégítetlen terápiás igények várják még a tudományos választ?

A kardiológia fejlődése továbbra is elképesztő ütemű, a szívbetegségek csaknem valamennyi területén. Az epidemiológiai vizsgálatok egyre pontosabban tárják fel a társbetegségek, a diabétesz, az obezitás, a vesebetegség és a szív állapota közötti összefüggéseket. Az új felismeréseknek egyre nagyobb a gyakorlati jelentőségük is, mivel az utóbbi években kiváló gyógyszerek váltak elérhetővé – hazánkban is –, amelyek például a cukorbetegség kezelését olyan módon javítják, hogy az a kardiovaszkuláris kemény végpontokban is jelentős javulást eredményez. Ma már a cukorbetegségre szívbetegségként, annak különösen malignus formájaként gondolunk, míg egyes antidiabetikumokra kardiológiai szerként is tekintünk.

Az elhízás és a hiperlipidémia terápiája szintén új lehetőségekkel bővült. Az érbetegség patofiziológiai hátterét kutatva egyre több adatunk van a zsíranyagcsere-zavar mellett a gyulladás szerepéről, itt is ígéretes új szerek jelentek meg, pl. a GLP-1-receptor-agonisták. Ezek a kutatások a következő években is biztosan az érdeklődés homlokterében maradnak. Az eszközös diagnosztika és terápia fejlődésében ma talán a kardiológiai képalkotást és a strukturális intervenciókat tarthatjuk a zászlóshajónak, de a koronáriaintervenciók vagy a szív-elektrofiziológia területén is folyamatos a fejlődés.

Örömteli, hogy az akut kardiológiai ellátás eredményei világszínvonalúak. Sikerült-e előrelépni a hosszú távú gondozás, és ezzel összefüggésben a hosszú távú túlélés irányában?

Az akut koronária szindróma ellátása a hazai centrumokban valóban képes hozni a legkiválóbb külföldi statisztikákat a kórházi ellátás idejére vonatkozóan. Az egy hónapos eredmények már valamivel kedvezőtlenebbek, ebben a magyar lakosság általános egészségi állapota, különösen a társbetegségek gyakorisága jelenik meg. Az egyéves túlélési adatok sajnos továbbra is számottevően rosszabbak, mint Nyugat-Európában.

További részletek a cikkben.