Elkeserítő a hazai öngyilkossági statisztika

Bár a szakma évtizedek óta hangoztatja, máig nincs hatékony nemzetstratégia az öngyilkosságok számának csökkentésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában Magyarországnál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők a közösség szerepét hangsúlyozták, az emberek ugyanis gyakran túlságosan is közömbösek a jelenséggel kapcsolatban, pedig az idegrendszeri és mentális zavarok az európai népesség 38 százalékát érintik - olvasható az mno.hu portálon.

Évente több mint 800 ezer ember vet véget életének, és még ennél is többen vannak, akik öngyilkosságot kísérelnek meg – derül ki a WHO legfrissebb statisztikai elemzéséből, amely a 2012-es adatokat összegzi. Ezek szerint Európában Magyarország a második legrosszabb mutatókkal bír. Nálunk ugyanis akkor 25 öngyilkosság jutott százezer emberre, ennél egyedül Litvániának vannak elkeserítőbb adatai, ott ugyanis ez a szám 34. A legjobb helyzetben Szaúd-Arábia van: mindössze 0,3 öngyilkosság jutott százezer emberre, Európában pedig Görögország található előkelő helyen 4,9-es mutatóval, de a mediterrán országok közül Olaszország (6,4) és Ciprus (5,1) is jól szerepel. Ahhoz, hogy csökkenjen azoknak a száma, akik önkezükkel vetnek véget életüknek, vagy ezzel próbálkoznak, a WHO szerint hatékony, tényekre alapuló beavatkozásokra volna szükség a teljes népesség és az egyén szintjén is.

Lehóczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy 1989 óta megfeleződött az öngyilkosságok aránya, de továbbra sincs semmiféle nemzetstratégia a prevencióra, nincs országos mentálhigiénés, a lelki egészség védelmét szolgáló program, bár ennek kialakítását a WHO is szorgalmazta, javaslatcsomagot is összeállítottak a témában.

A pszichiáter beszélt arról is, hogy a depressziósok környezete gyakran nem ismeri el ezt a betegséget, pedig ugyanolyan kezelendő állapot, mint egy csonttörés. – A különféle veszteségek növelik az egyénben a feszültséget, ennek kezelésében kiemelt szerepe van a közösségnek. Kopp Mária magatartás-kutató több vizsgálatban is kimutatta, hogy a közösségben megélt vallásosság és egy jól működő család védelmet jelent a mentális zavarokkal szemben. Az is fontos volna, hogy többet tudjanak erről a betegségről az emberek, legyenek tisztában a kockázati tényezőkkel – mondta Lehóczky Pál.

A teljes cikk a mno.hu portálján, illetve nyomtatásban a Magyar Nemzetben olvasható.