Megijedt a Fidesz? Csúszik a kórházi átalakítás

Tovább húzódik a kórházi ellátórendszer szervezeti átalakítása. Ónodi-Szűcs Zoltán tervei ellen a kórházigazgatók változatlanul tiltakoznak, a fideszes politikusok pedig nem mernek ujjat húzni velük a népszavazás előtt, de az sem kizárt, hogy a félelem kitart a 2018-as választásig - olvasható a nepszava.hu portálon.

Nem sok mindent tud felmutatni a jól hangzó terveken kívül az egészségügyi államtitkár, bár közeledik októberi beiktatásának egyéves évfordulója. Működésének legnagyobb eredménye lenne, ha átalakítaná a magyar kórházi struktúrát, de a kancellária rendszer év eleje óta érlelődő tervei épp mostanra puhultak fel, sőt a Magyar Idők kormányazti napilap néhány napja már azt is megkérdőjelezte, hogy lehet-e a tervekből valami a 2018-as választások előtt.

Attól még nem ijedt meg az államtitkár, amikor a Magyar Kórházszövetség 16 pontos javaslatcsomaggal megsemmisítette ötletének lényegi elemeit, egy nem hivatalos munkaanyaggal pedig „tovább gondolta" azt. Legyen kancellária rendszer, ha akarjátok – mondták a kórházigazgatók, de mi jobban szeretnénk, ha megyénként szerveznétek újra az ellátást, és láss csodát, üzenetüket az államtitkárság becsatolta a kormány elé terjesztett javaslatba. Ezen a főigazgatók azóta is hüledeznek, mert jó, hogy vitában állnak egymással, de ők előbb mégis csak Ónodi-Szűccsel tárgyaltak volna elképzeléseikről.

A kritikák ilyen - politikailag megmagyarázhatatlan módon történő – feltárása persze élesítette a kancelláriaminiszter védelmi radarjait is, hisz nem lesz az jó, ha éppen a népszavazás, vagy esetleg a már alig másfél évre lévő parlamenti választás előtt veszi a nyakába a kormány a nagy tekintélyű főorvosok haragját. Így aztán hetek óta újra, meg újra előveszik a kérdést a stratégiai kabinet ülésein, kicsit rágogatják, hogy megye vagy térség legyen a területi szervezés alapja, majd komótosan újra és újra félreteszik az előterjesztést.

A kancelláriaminiszter pontosan úgy fogalmazott: „Nem szabad lebecsülni a magyar orvosok érdekérvényesítő képességét, biztos vagyok benne, nincs olyan kormány, amely képes lenne függetleníteni magát tőlük. Nem szeretnénk velük konfliktusba keveredni, amíg lesz állami magyar egészségügy, addig az orvosaink véleménye fontos marad. Ezért javasoljuk, hogy 1-2 évig az egészségügyi államtitkár terveinél több jogkörük maradjon a kórházigazgatóknak és ne térségekben, hanem megyénként szervezzék meg az ellátást, nehogy a túlzott központosítással itt is olyan csapdába kerüljünk, mint az oktatásban a Klik-kel". A halogatás magyarázatának keresése közben azt el is felejtette Lázár János, hogy már korábban létrehozták az országos Klik-nek megfelelő állami kórházfenntartót, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK), csak szerencsére ott nem tolták túl a biciklit, mint az oktatásban. Mások persze ezt úgy értelmezik, hogy a színtelen-szagtalan ÁEEK-re az égvilágon semmi szükség, s még kevésbé lesz, ha az ellátásszervezés kisebb körökbe kerül, akár régiókba, akár megyékbe. És ezt Ónodi-Szűcs Zoltánnál senki nem tudja jobban, hiszen a minisztériumba épp ennek az ÁEEK-nek az éléről érkezett. Újabb megválaszolatlan kérdés került tehát az eddigiek mellé az egészségügyben.