Elkészült a „Egészséges Magyarország 2021−2027”

Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg. A stratégiáról szerdán délelőtt egyeztet a tárca az ágazati szereplőkkel, írja a MedicalOnline.

Az államtitkárságon idén januárban kidolgozott 113 oldalas stratégiában komplex intézkedéscsomag kialakítását ígérik, amelynek megvalósításához uniós és hazai forrásokat egyaránt felhasználnak.

A nagy költségű infrastrukturális beruházások mellett az alapellátás megerősítésére, az orvosi bérrendezésre és a digitális átállásra költenek a Helyreállítási és Reziliencia Terv (RRF) keretéből (az Európai Unióban a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére összesen 1,8 billió euróból gazdálkodhatnak a tagállamok). A népegészségügy, a prevenciós- és szűrőprogramok, a tartós ápolás-gondozás, valamint a humánerőforrás fejlesztését a Humánfejlesztési Operatív Programból (HOP) finanszírozzák. A lakóhelyközeli ellátások és az egyenlő hozzáférés feltételeinek megteremtéséhez, a célzott egészségfejlesztéshez az alap és a járóbeteg-szakellátásban a Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) biztosítja majd a forrásokat. A digitális szolgáltatások bővítésére és korszerűsítésére a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) ad lehetőséget. Más, kisebb volumenű operatív programokból is részesülhet az egészségügy, így például az intézmények energetikai korszerűsítésére a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) ad majd lehetőséget.

Az átfogó ágazati cél elérését 6 részcél megvalósulása szolgálja:

1. Egészséges életkezdet és a gyermekek egészségének kiemelt védelme, fejlesztése;

2. Az egészséges életmód előmozdítása, az egészségkockázatok csökkentése az egészség-értés, egészségműveltség és az egészségfejlesztés révén;

3. A krónikus betegségek terheinek csökkentése szakmailag megalapozott egészségfejlesztési és prevenciós szolgáltatások biztosításával, átlátható, egységes beteg-utakkal bíró egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel;

4. A lakosság egészségének járványoktól, környezeti ártalmaktól való védelme;

5. A hátrányos helyzetű lakosság egészségének javítása, az egészségi állapotban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése;

6. A népegészségügyi rendszer megerősítése.

Népegészségügyi fókuszú alapellátás

Az ellátórendszert érintő beavatkozások két pillére az alapellátás és a szakellátás megerősítése. A kiterjesztett alapellátás szereplőinek a jelenleginél nagyobb szerep jutna az egészségfejlesztési, szűrési és gondozási tevékenységekben, a krónikus betegségek menedzsmentjében, a gondozás koordinálásában. Az alapellátás szereplői egészségszervezőként is fellépnek, az ő feladatuk lesz a páciensek koordinálása és irányítása az ellátórendszeren belül.

A hozzáférésbeli egyenlőtlenségek csökkentéséhez járul hozzá a mobil moduláris háziorvosi rendelők kialakítása, amelyek segítségével a praxisközösségbe szerveződött háziorvosok a jelenleg tartósan betöltetlen praxisok esetén is biztosítani tudnák a szükséges ellátásokat. 

Kialakul az alapellátás új szakmai irányítási rendszere, melyben a városi kórházak vezetői a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi praxisok, a járásban működő alapellátási ügyelet(ek), védőnői szolgálatok, a területi egészségfejlesztési iroda, a járásban működő otthonápolási és hospice szolgálatok szakmai munkáját koordinálják. A városi kórházak feladata az adott járás/terület népegészségügyi mutatóinak és a lakosság egészségi állapotának ismeretében a szükséges szolgáltatások tervezése az alapellátás működésének szervezése, a működéshez szükséges humán erőforrás biztosítása, a szakmai minőségbiztosítás a járási egészségtervvel összhangban. 

Szakellátás hálózatban

A szakellátás tekintetében olyan ellátórendszeri struktúra megerősítése a cél, ahol az egyes egészségügyi intézmények hálózatba szerveződve, a kapacitásokat szükségleteknek megfelelően elosztva, együttműködve biztosítják az ellátásokat.

A hatékonyságnövelés első lépése az aktív ágyak kihasználtságának növelése. Az egyes szakmák szerinti ellátásokat a megyéken és régiókon belül koncentrálják, ez a profiltisztítás lehetővé teszi, hogy az aktív ellátások jelentős része az országot lefedő csúcskórházakban valósuljon meg. A városi kórházak profilváltás után a rehabilitációban, a krónikus ellátásban és az ápolásban vállalnak nagyobb szerepet.

A legmagasabb progresszivitási szintű, speciális ellátásokat az országos centrumkórházak biztosítják, amelyek egyúttal szakmai-tudományos innovációs központként is funkcionálnak. A kórházi hálózat kialakításához szorosan kapcsolódik a labordiagnosztikai kapacitások átszervezése is, amelyek a csúcskórházakba koncentrálhatók.

Kiemelik a stratégiában a traumatológiai és érsebészeti ellátásokat, amelyek struktúráját és finanszírozását is átszervezik.Önálló finanszírozási kódokat ígérnek a traumatológiának, valamint ágyszámcsökkentés mellett szakmaspecifikus koncentrációt és a progresszivitási szintek módosítását. Az érsebészet területén kiépül a Komprehenzív Vaszkuláris Centrumok országos hálózata, növelik az angiológiai ambulanciák számát, és szívelégtelenség ambulanciákat is felállítanak.

A koronavírus-járvány tanulságaként leszűrik, hogy szükséges az infektológiai ellátóhelyek infrastrukturális megújítása, a megfelelő orvos-technikai és védőeszközök biztosítása. Az újabb járványhelyzetekre készülve régiónként hoznak létre ideiglenes, de megfelelően felszerelt moduláris létesítményeket, amelyek szükség esetén bevonhatók a nagyobb kapacitásokat igénylő egészségügyi váltsághelyzetek kezelésébe, és a járványkórházi funkció betöltésére is alkalmasak.

Modellváltás készül a krónikus ellátás és a tartós ápolás területén, amelynek során nagyobb hangsúlyt kap az egyén és a hozzátartozók felelősségvállalása. Ismét felbukkan ígéretként az aktív ágyak krónikus ápolási célú használatának megszüntetése, ugyanakkor az állam 40 százalékkal, (mintegy 1200 ággyal) növelné a krónikus ápolási férőhelyek számát.