Hiába a rendszeres felszólítás a létszámhiány csökkentésére, jelentős központi béremelés nélkül nem változik semmi.
Legalább háromévente minden szociális intézményt, köztük az idősotthonokat is ellenőrzik a kormányhivatalok, hogy megfelelően működnek-e – felelte a Népszava kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hozzátéve, hogy soron kívül is vizsgálódnak (mint az történt a járványhelyzet miatt is), ha tudomásukra jut a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya.
Hiába azonban a rendszeres felszólítás például a létszámhiány csökkentésére, miközben mindenki tudja, hogy jelentős központi béremelés nélkül nem változik semmi. Márpedig a szociális területről a rettenetesen alacsony fizetések miatt tömeges az elvándorlás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összehasonlító adatai szerint idén májusban például egy villamosenergia iparban dolgozó havi nettó keresete 535 ezer forint, pénzügyi területen 450 ezer forint volt, de még a közigazgatásban is 317 ezret lehetett keresni, egy szociális ágazatban dolgozó viszont átlagosan, kedvezmények nélkül csak nettó 130 ezer forintot vihetett haza.
Minden jel arra mutat azonban, hogy ezeket a statisztikákat a kormány nem ismeri, illetve egészen más adatokból dolgoznak. A szociális gondozásban dolgozók megbecsülésére vonatkozó kérdéseinkre a minisztérium ugyanis közölte, hogy "2020. január 1-től 14 százalékkal több bért kapnak az ágazati összevont pótlékra jogosult kollégák. 2010-hez képest a szociális átlagbér 137 ezer forintról 296 ezer forintra emelkedett a polgári kormányok alatt”. Ez utóbbi adat köszönő viszonyban sincs a KSH számaival.
Így azonban a koronavírus-járvány második szakaszára való felkészülés legfontosabb feltétele, vagyis hogy elegendő szakember legyen, még nehezebben teljesülhet. Továbbiak a cikkben