Elmaradt államosítás

Mert így látta jónak. Tarlós István főpolgármester stábja mindössze ennyit válaszolt lapunknak arra a kérdésére, hogy az országban szinte példa nélküli módon miért nem írta alá mind a mai napig a kórházak átadásáról szóló megállapodást - írja a Népszabadság Online.

– A kormány és a főváros közti egyeztetés jelenleg is folyik. Senkinek ne legyenek illúziói, a kormány és a főváros ebben a kérdésben is meg fog állapodni – biggyesztette levele végére Szűcs Somlyó Mária, az önkormányzat kommunikációs igazgatója.

Illúzióink ugyan nincsenek, de a fővárosi kórházak ügyét aligha lehet ennyivel elintézni. A tucatnyi államosított intézmény ingatlanainak, eszközeinek értéke ellenzéki becslés szerint meghaladja a százmilliárd forintot. Ekkora vagyon elveszítése még a kormánybarát fővárosi önkormányzatnak is nyilvánvalóan fáj. Nyíltan nem mehetnek szembe az Orbán-kabinet döntésével, a passzív ellenállás azonban működik. A kórházak átadásának jogszabályi kereteit szabályozó törvény 2011. november 26-án hatályba lépett. Ennek alapján immáron egy éve az állam a tulajdonosa az intézményeknek, de valójában még mindig a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak - állapítja meg a lap.

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei és fővárosi intézmények átvételéről szóló törvény értelmében a budapesti kórházak 2012. január elsejével kerültek állami tulajdonba. Elméletileg. A Fővárosi Közgyűlés ugyan többször is foglalkozott az átadás kérdésével, határozatokat is hozott az ügyben, ám ezeket az állam képviseletében eljáró hivatalok – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi), illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) – nem fogadták el. S fordítva: a GYEMSZI által küldött verziók a főváros számára voltak elfogadhatatlanok.

– Több ingatlan is úgy került bele a közös kalapba, hogy ingatlanjogi státuszuk rendezetlen volt. Így például állami tulajdonba vették az Észak-pesti Kórházat, amelynek azonban csak felét birtokolta a főváros, a másik fele az újpesti önkormányzaté volt. De érthetetlen a Schöpf-Merei Ágost Kórháznak helyet adó ingatlan elvétele is, hiszen az már akkor sem kórház volt. Ha csak az ingatlanokat nézzük, akkor is százmilliárdos vagyonvesztést könyvelhetett el a főváros. S akkor még nem szóltunk a fővárosi büdzséből kieső sokmilliárdos OEP-finanszírozásról – árnyalja a helyzetet Havas Szófia szocialista képviselő. A Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke különösen sérelmesnek tartja a kórházi beszerzések lebonyolítására 400 milliós alaptőkével létrehozott Budapesti Egészségügyi Központ (BEK) Zrt. állami bekebelezését.

A képviselő mindezeket a megállapodástervezetről szóló közgyűlési vitában sem hallgatta el. Sikerült is megingatnia a testületet, amely a tárgyalások folytatására kérte fel a főpolgármestert, különös tekintettel az uniós projektekből származó megállapodásokra és a kórházi kölcsönök visszafizetésére. A közgyűlés nem tartotta elfogadhatónak az állam 824 milliós követelését, csereingatlant kért a Schöpf-Merei Ágost Kórház épületéért, és térítésmentesen a fővárosnak kérte a Sziklakórházat. A tárgyalások eredményéről tavaly májusra kért tájékoztatást, de ez mind a mai napig nem történt meg. Budapest ellenjavaslatát pedig a GYEMSZI nem fogadta el.

A Európai Beruházási Bank (EIB) azonban elunta a főváros–állam alkudozását, és a hitelszerződések jogi helyzetének azonnali rendezését kérte. A városatyák hozzájárultak a szerződésmódosításához. Az átadás-átvételhez kapcsolódó megállapodásról azonban nem esett szó, és hír sincs arról, hogy a közgyűlés a közeljövőben tárgyalna egy ilyen tárgyú előterjesztést.