• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ki fizet a végén?

Lapszemle Forrás: Népszabadság Online

A fővárosi ígéretet az új gazda már nem akarja teljesíteni.

A meglehetősen durván elnagyolt tulajdonosváltás alaposan összekavarta az intézmények és a gyógyítást segítő beszállítók kapcsolatát. Van, ahol valamilyen felújítás szakadt félbe, és van, ahol ügyvédek írják már a számlát, hogy hosszú bírósági harcban rendezzék a kifizetetlen számlákat - írja a Népszabadság Online.

– Csak gép- és műszerbeszerzés címén úgy 800 millió forint elköltésére vállalt kötelezettséget a gyógyító intézményeknek a kormányváltás előtti hónapokban a főváros, de ezen kívül egyes kórházak még kaptak engedélyt az elektromos hálózataik, fűtési rendszereik felújítására – idézik a 2010 előtti időszakot szakértők.

A váltás előtt az új gépek, illetve a felújítások finanszírozása úgy működött, hogy a tulajdonos engedélyokirata alapján az intézmény lefolytatta a közbeszerzési eljárást, majd szerződtek a pályázati nyertessel, és amikor a munka elkészült vagy a szóban forgó gép a helyére került, a számlamásolat alapján a főváros fizetett. A tulajdonosváltás ezt a rendszert írta fölül. A kórházi főigazgatók egyszercsak azzal szembesültek, hogy azon beruházások vagy felújítási munkálatok számlái, amelyek befejezése átcsúszott az államosítás utáni időszakra, a nyakukon maradtak.

Hiába küldözgetik azokat a volt vagy az új tulajdonosnak, egyikük sem fizet. A főváros azzal érvel, hogy a számla rendezése már nem nála teremt értéket, és ha így adna pénzt, akkor a város vagyonát prédálná, az új tulajdonosnak meg nincs rá forrása, s ehhez ideológiát is szab: fizessen a megrendelő.

A patthelyzet miatt működik kifizetetlenül, immár egy éve egy 81 millió forintos komputertomográf (CT) az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban. Az intézmény hasonló cipőben járt a fűtési rendszer korszerűsítésével is.

A Péterfy Sándor utcai kórházban 60 milliót kényszerültek a gyógyításra kapott pénzből odaadni az elektromos strang cseréjét végző vállalkozásnak.

A Szent János kórháznak 140 milliós úgynevezett „engedélyokiratos" támogatása lóg a levegőben.

Volt már példa arra, hogy beszállító kifizetetlen számla miatt gépet szereljen le egy kórházban: 2010-ben a HospInvest Zrt. felszámolásakor az egyik, a cég által működtetett kórházból a beszállító elvitte a frissen telepített, új röntgenberendezést. A HospInvest bankja, a CIB pedig egyéb, nagy értékű gépeket foglalt le. Korábban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásakor egy radiológiai cég – a kórházban általa hosszú távú szerződés keretében üzemeltetett gépei miatt – egészen a bíróságig ment. A per nyomán az államnak kamatokkal együtt kellett állnia a cechet.