Lázár szigorítaná a nemdohányzókat védő szabályokat

Tüdőrákban háromszor annyian halnak meg, mint másik három (vastagbél, prosztata, emlő) daganatban összesen. A The Economist Intelligence Unit (EIU) elemző cég azt vizsgálja, hogy az utóbbi időben történő fejlesztések ellenére, miért nem javulnak a tüdődaganatos megbetegedések diagnosztikai, kezelései eredményei, miért nem csökken a halálozások száma. E vizsgálat eredményét 2020 elején hozzák nyilvánosságra, írja a nepszava.hu.

A konferenciáján közölte Lázár János, aki jelenleg a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, hogy letette a miniszterelnök és a kormány elé azt a törvényjavaslatot, ami tiltaná a gépjárművekben és a társasházak közös területein való rágyújtást, illetve 2020 után születetteket eltiltanák a dohány termékek vásárlástól, bírálta a kormány egészségpolitikáját, szerinte bőven van feladata a kormánynak, mert a számok azt mutatják, hogy "évente 130 ezer elhunyt között tízezer olyan 50-60 év közötti is van, akiket nem kellett volna még elveszítenünk." 

Úgy vélte, az egészségpolitikában nem arról kell beszélni, hogy hány kórház van az országban, melyiknek, mennyi az adóssága, vagy mennyit keresnek az ápolónők és az orvosok, hanem az emberekkel kell megértetni, hogy maguk is felelősek az egészségükért. Példaként hozta, hogy az ingyenes mellrákszűrésre sem mennek el sokan. 

S míg Csányi Péter, az Emmi helyettes államtitkára nem sokkal még ugyanezen rendezvényen minisztere által tavaly ősszel megújított népegészségügyi programmal „büszkélkedett,” Lázár János ennek éles kontrasztjaként megjegyezte: kötelességének érzi, hogy felhívja politikus társai figyelmét, hogy az ország népegészségügyi programok területén el van maradva. És ezt a lemaradást sürgősen pótolni kell.

A The EIU vizsgálatának adatai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kormányzatot cselekvésre sarkallja annak érdekében, hogy a miniszterelnöki célkitűzésnek megfelelve 2030-ra életminőségben beérjük Ausztriát – mondta Lázár János, de hozzátette azt is, a megfogalmazott cél csak 4-5 százalékos éves gazdasági növekedés mellett érhető el, aminek feltétele a versenyképesség, ezt pedig csak egy egészséges társadalom tudja biztosítani, írja a medicalonline.hu.

Tegyük füstmentessé a világot, Európát és Magyarországot! – fogalmazott a miniszterelnöki biztos, aki ennek érdekében egy 12 pontos javaslatcsomagot tett le a kormány asztalra, ezek egy része a parlament előtt van, mások kormányrendelet/rendelet formájában jelennek meg. A Belügyminisztérium támogatja azt a javaslatát, amely megtiltaná az autóban való dohányzást, és vannak támogatói a társasházak füstmentesítésének is. Nagy vihart kavart az a javaslata, miszerint alanyi jogon tiltaná meg a 2020 után születetteknek, hogy dohánytermékeket vásároljanak. Azonban Lázár szerint csak az ilyen radikális javaslatokkal érhetünk el érdemi eredményeket a dohányzás visszaszorításában – legyen szó akár hagyományos, akár e-cigaretták fogyasztásáról és/vagy forgalmazásáról.

Ha az állam valóban képes lenne megteremteni e két daganattípus korai felismerésének technikai feltételeit is, és a következő másfél évben tényleg radikálisan előrelépne a tíz, alacsony dózisú CT-vel felszerelt centrum kialakításával, akkor lehetne társadalmi vitát indítani arról, hogy milyen pozitív, vagy negatív ösztönzőkkel lehet motiválni a polgárokat a szűréseken való részvételre. Lázár szerint ugyanis semmilyen más eszköz nincs, az állam kezében erre, mit a társadalombiztosításon keresztüli jutalmazás, vagy „büntetés” annak érdekében, hogy a magyar lakosság legalább 70 százaléka megjelenjen a szűrővizsgálatokon. Márpedig e nélkül azoknak semmi értelme.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a légszennyezettség – amelyben európai összehasonlításban Magyarország ugyancsak a legrosszabbak között van – legalább a cigarettához hasonló mértékben járul hozzá a tüdődaganatok, és más légzőszervi betegségek kialakulásához. Ezért nem halogatható a hazai nagyvárosi közlekedés reformja, ahogyan a fűtőanyagok használatán is változtatni kell.