Eltolják a pénzigényes reformokat

Az új kormány vázlatos terveiből egyelőre annyi állítható biztosan, hogy lesz egészségügyi reform, és az kiemelt figyelmet kap az új kormány működése során. Ám azt továbbra sem látni, hogy milyen szerkezeti átalakításokat terveznek, és miből fedeznék az állam megnövekedett ágazati terheit.

Az Equilor Befektetési Zrt. egészségügyről szóló elemzésében azt vizsgálta, hogy a Fidesz-kormány elképzelései szerint merre indulhat majd az ágazat átalakítása. A cég szerint alapvetően két irányból lehet megközelíteni az egészségügyi reformot. Egyfelől az ellátórendszeren keresztül, másfelől finanszírozási oldalról. Mivel a költségvetés erős korlátot szab bármiféle többletforrás biztosítására, így első lépésben inkább a források átcsoportosítására lehet számítani. A különböző egészségügyi szolgáltatások pedig azért lehetnek „túlterheltek", és azért kellene pluszpénzt költeni rájuk, mert a lakosság nagy részét kell kiszolgálniuk.

A Fidesz programja szerint az új kormány egyfelől az alapellátást erősítené úgy, hogy a betegeket a kórházi kezeléstől a járóbetegellátás, illetve a háziorvosok felé irányítaná. Ettől viszont, az Equilor szerint, a kórházi ellátás racionalizálása várható, aminek keretében nincs kizárva, hogy folytatódnak majd a leépítések is. A fekvőbetegellátás tehermentesítése mellett azonban az alapellátás színvonalát, hatékonyságát is emelni kellene. Mindehhez természetesen jelentős összegek szükségesek - állapítják meg a szakemberek.

A gond csak az lehet, hogy - mint azt már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és a Fidesz egyes szakpolitikusai is elismerték - az egészségügy egyelőre nem számolhat többletforrással, tehát a pénzigényes reformokat egyelőre nyilván el kell halasztani. Szervezeti szempontból az Equilor szerint fontos változás lehet, hogy a Fidesz a működtető rendszer konszolidációját tervezi, tehát az állam átvállalná a kórházak adósságállományát. Bár - mint írják - azt a szakpolitikusok is kiemelik, hogy ez is csupán egy hosszú távú projekt része lehetne, mivel a becsült költségek akár a 600 milliárd forintot is elérhetik.
Pontosan nem tudni, hogy nézne ki a konszolidáció, de minden valószínűség szerint az adósság rendezése fejében a kórházak működtetési vagy tulajdonjogát kérnék az önkormányzatoktól, így egy egységes nemzeti egészségügyi szolgálat jöhetne létre.

Az új kormány célja tehát a szolgáltatók közösségi tulajdonban tartása, bár a szakemberek szerint némi ellentmondás is van abban, ahogy a magánosításról vélekednek. Noha a Fidesz programja külön érvel a kórházak köztulajdonban tartásának fontossága mellett. Réthelyi már utalt rá, hogy a szakorvosi rendelők is kvázi magánpraxisként működhetnének a jövőben, mint ahogy a háziorvosoké. Az elemzésből kiderül: a kormány tervei az egészségügyi dolgozók utánpótlására és a létszám feltöltésére szintén jelentős többletforrást igényelne.