Eltűnnek a kistelepülések patikái?

Öt településen valóban nincs gyógyszertár, azonban csak két faluban nem tudnak a betegek helyben hozzájutni az orvos által felírt készítményekhez. Nem hiányzik a gyógyszertár. Mindig megoldottuk – mondta az öttömösi Kisguczi Mihály. A településen évtizedek óta nincs patika, a háziorvos működteti az úgynevezett kézi gyógyszertárat. Ez azt jelenti, hogy amit felír a betegnek, azt a szekrényből egyből a kezébe is adja. – Legalább nem kell még máshová is elmennem, csak ha ügyeleti időben van szükség valamire. Akkor viszont – tette hozzá a férfi, Ruzsára kell utazni – olvasható a delmagyar.hu portálján.

A közeli település gyógyszertárának a készlete van egyébként Hegedűs B. Zoltán háziorvos szekrényeiben is. Két nagyobban elfér minden, amire szüksége van a faluban – ennyi készítményért valóban nem érné meg fenntartani gyógyszertárat. Pontosan tudom, hogy milyen betegeim vannak, így azokat a gyógyszereket tartom. De ha valami olyasmire van szükség, amire korábban nem, az is másnapra itt van. Az egyetlen megkötés, hogy csak gyári vagy előre csomagolt készítményeket tarthatok a rendelőmben – tette hozzá a doktor, aki 43 éve, praxisa indulása óta így dolgozik.

Magyarországon a települések 46,6 százalékában, vagyis közel minden másodikban található csak gyógyszertár. Az elmúlt másfél évben 2,4 százalékkal csökkent a közforgalmú gyógyszertárak száma: összesen 91 patika zárt be, miközben csupán 34 új létesült. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének állásfoglalása szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a magyarországi patikaszektor súlyos gondokkal küzd, és a jelenlegi környezetben a gyógyszertárak működtetése nem fenntartható.

Az új szabályozás értelmében azokon a 2000 főnél népesebb településeken, ahol csak egy patika van, az állam a gyógyszerészeket megelőzve is többségi tulajdonossá válhat, így biztosítva a gyógyszerellátást. A törvénymódosítás azonban nem foglalkozik a 2000 fős vagy kisebb lélekszámú településekkel. Így amennyiben ezeken a településeken nem valósul meg 2017. január 1-jéig a gyógyszerészi többségi tulajdon, vagy a jövőben a tulajdonos gyógyszerész nyugdíjba megy, és nem talál vevőt a patikájára, ezek a kispatikák be kell, hogy zárjanak, ami jelentősen megnehezítheti a kistelepüléseken élők gyógyszerhez jutását – áll a szövetség közleményében.

Csongrád megyében jelenleg 135 patika üzemel. Ebből 112 közforgalmú, 16 pedig fiók, azaz egy közforgalmú patika „alvállalkozása", amely az adott településen orvosi rendelési időben van nyitva. Ilyen például a pusztaszeri, amely egy hónapja nyitott. Előtte hónapokig nem volt gyógyszertár a településen, miután az előző bezárt, a lakosoknak Kistelekre kellett menniük.

Négy zárt forgalmú patika is működik Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen, egészségügyi intézményekben. Dócon pedig egyéni módszer szerint látják el a lakosságot már évek óta. A sándorfalvi gyógyszerész jár ki a településre a rendelési idő végén, és elviszi az aznap összegyűlt vényeket. Másnap személyre csomagolva hozza a készítményeket. Sürgős esetben pedig a tanyagondnok megy gyógyszerért. Nagytőkén Öttömöshöz hasonlóan kézi gyógyszertár működik. Két településen nincs gyógyszerellátás: Csanádalbertin és Magyarcsanádon.

Ezeknek is 5 kilométeres körzetén belül van gyógyszertár, vagyis kijelenthetjük, hogy a megyében nincs gond – közölte Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke, aki furcsának tarja, hogy éppen a patikaláncokat tömörítő szervezet aggódik a kistelepülésekért. Amikor 2006-ban megnyíltak a lehetőségek, miért a nagyvárosokban nyitottak új gyógyszertárakat? Ha látják, hogy baj van, miért nem a kistelepülésekre koncentrálnak a multik? – kérdezett vissza Kőhegyi Ferenc.