Elvándorló ápolók

Összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó fizetését „rendezték", amely az augusztusi fizetésekben realizálódik majd. A szakdolgozók esetében a legnagyobb béremelés bruttó 25 115 forint (43-45 évnyi munkaviszony után járna), a legkisebb emelés bruttó 1000 forint lehet (4-6 éve pályán lévőknek). Az érintettek mintegy 40 %-a számíthat húszezer forint körüli összegre. A többiek zömmel tízezer és ennél kisebb emelésre számíthatnak – írta korábban több lap, melyet Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is visszaigazolt - írja a Szabolcs Online.

A szakember szerint a mostani béremelés egy jelképes összeg és nem minősíthető az ágazat nehéz helyzetét megoldó juttatásnak. A munkaerőhiány ugyanis óriási problémákat okozhat az egészségügy területén – mondta a HRPortálnak a MESZK elnöke.
Ma hazánkban jelenleg körülbelül 95 ezer egészségügyi szakdolgozót foglalkoztatnak az alapellátás, járó- és fekvőbeteg ellátás területén, a betöltetlen üres állások száma országosan két-három százalék körül mozog. A legnagyobb hiány az ápolókból, szakápolókból, szakasszisztensekből mutatkozik.

Magyarországon egy középfokú végzettséggel rendelkező, húsz éve az ágazatban dolgozó szakápoló összesen bruttó 150 000-160 000 forintot vihet haza műszakpótlékkal és ágy melletti pótlékkal együtt, ebből kb. 110 000-115 000 forintot kap kézhez. Ha főiskolai diplomával rendelkező ápolóról van szó, akkor 20 000 – 25 000 forinttal magasabb bérrel számolhatunk. – A külföldi munkavállalás feltételeivel, a nem ritkán ötszörös-tízszeres fizetésbeli különbségekkel nem lehet versenyezni – emelte ki Balogh Zoltán.

Egy jól képzett szakápoló ugyanis Németországban 1800 és 2200 eurót, vagyis 600 000 forint körüli összeget visz haza havonta, de a szakmai kamara 2500-3000 eurós fizetésről is hallott, ami ugye már 900 000 forintnak felel meg. Angliában pedig átszámolva egymillió forinttal honorálják egy kvalifikált szakápoló szaktudását.
A hazainál is nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő Európában már el kezdtek gondoskodni az utánpótlásról és az egészségügyi rendszer összeomlását megakadályozó projekteket indítottak el.

Magyarországon is fontos lenne az itthon maradtak munkáját, szaktudását, áldozatvállalását jobban megbecsülni, nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is, és olyan stratégiát kidolgozni, amely követi a lakosság elöregedését és biztosítja az ellátásukat – hangsúlyozta Balogh Zoltán, aki hozzátette azt is, abban az esetben, ha ezek a lépések elmaradnak, 8-10 év múlva már nem lesz, aki ellássa a betegeket. Lehetetlen lesz ugyanis a nyugdíjba vonuló és külföldre vándorló szakápolókat pótolni. Évente mindössze 5-600 kolléga végez ápolóként, miközben csak nyugdíjba 1000-1200 kolléga vonul.