Elvárás van, pénz nincs

Csaknem 80 milliárd forintos megszorítás után 47 milliárdos „plusztámogatást" ígért a tömeges elbocsátásokra kényszerülő egyetemeknek Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi, első ülése után. Ez azonban sem a kormány ígéreteire – egyebek közt a PPP-projektek kiváltására –, sem az intézmények napi működésére nem lesz elég. Nemcsak emiatt válhat azonban „gittegyletté" az új fórum – írja a nepszava.hu portálja.

A kerekasztal változtatna a rektorválasztást és a hallgatói önkormányzatokat érintő jogszabályokon is, miközben a kormányhoz lojális Iparkamara részt kaphat az egyetemek vezetésében.

A leépítés az egyetemek hatásköre – válaszolta tegnap Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Felsőoktatási Kerekasztal első ülése után arra a kérdésre, hogy mit akar tenni a kormány a felsőoktatásban tervezett tömeges elbocsátások ellen.

A 2010-es kormányváltás óta az ország egyik legjobb és legnépszerűbb egyetemének számító Corvinus állami támogatása összesen 40%-kal, reálértéken pedig a felére csökkent. A magyar felsőoktatás költségvetési forrásait ezzel együtt több mint 80 milliárd forinttal vágták meg, 2011-ben az első Széll Kálmán Terv megszorításai, majd az Orbán Viktor miniszterelnök által vízionált, kizárólag tandíjakból és diákhitelekből finanszírozott „önfenntartó felsőoktatás" jegyében. Az egyetemek csődközeli helyzetét látva a kormány mégis „mentőövet" dobott: Balog szerint a költségvetés 2013-ban 47 milliárdos „pluszforrásban" részesíti a „kiváló kutatóegyetemeknek" minősített intézményeket. Ennek ellentmondva Hoffmann Rózsa államtitkár szerdán még 27 milliárdos „kompenzációról" beszélt.

Az erőforrás minisztérium belső kommunikációs zavarának oka az lehet, hogy a tárcavezető nagyvonalúan a 47 milliárdos állami támogatáshoz sorolta az egyetemek adósságának, az európai uniós pályázatok önrészének, valamint a PPP-projektek kiváltási költségeinek tervezett kormányzati átvállalását is.

Az uniós támogatások esetében szintén nem tűnik hitelesnek a miniszter vállalása, hiszen a legjobb, a megszorítások miatt mégis napi működési gondokkal küzdő, szénszünetekre kényszerülő egyetemek többsége Budapesten, azaz a közép-magyarországi régióban található. A pályázati pénzek elosztásánál azonban az EU általában a fejletlenebb, vidéki régiókat szokta előnyben részesíteni. Az elvonások miatt viszont a legsúlyosabb helyzetbe éppen a kisebb, vidéki egyetemek és főiskolák kerültek – emeli ki a portál.

A teljes cikk