Elvérzik az egészségügy és az ipar?

Mérsékelt bővülést mutatott 2024-ben a magyar munkaerőpiac, miközben jelentős területi és ágazati különbségek voltak. A foglalkoztatottság stagnált, az iparban és az építőiparban csökkent a létszám, miközben az egészségügyben és a közszolgáltatásokban tovább nőtt a munkaerő-kereslet, írja az economx.hu. 

A múlt év utolsó negyedévében az üres álláshelyek közel 20 százaléka a feldolgozóiparban volt, ugyanakkor itt regisztrálták a második legnagyobb csökkenést a pótlólagos munkaerő-keresletben az előző évhez képest, mintegy 2,2 ezerrel kevesebb üres álláshelyet tartottak nyilván. Az adminisztratív szolgáltatások területén szintén magas volt a munkaerő iránti kereslet: az üres álláshelyek száma 7,6 ezer volt, ami az összes üres álláshely 12 százalékát tette ki, ugyanakkor ezen a területen tapasztalták a legnagyobb csökkenést, 3,6 ezerrel. Az oktatásban is jelentős, 1,5 ezres csökkenés következett be, bár itt még mindig viszonylag magas, 6,1 ezer az üres álláshelyek száma. Jelentős volt a kereslet a közigazgatás, valamint az egészségügy és szociális ellátás területén is; a közigazgatásban nőtt a pótlólagos munkaerő-kereslet a legnagyobb mértékben.

Az összes álláshelyhez viszonyítva 2024-ben a legmagasabb betöltetlen álláshely arány a humán egészségügyi és szociális ellátásban volt, 3,9 százalékkal. 

Még 2024 nyarán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt nyilatkozta, több mint 40 ezer ápoló hiányozhat a magyar egészségügyi rendszerből, olyan kórház is van, ahol nincs negyvenéves kor alatti dolgozó. Balogh Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy további pályaelhagyókra kell felkészülnie az ágazatnak, hiszen a túlterheltség is problémát jelent a kórházi osztályokon. 

Jelentős munkaerőhiány mutatkozott továbbá a közigazgatásban (3,7 százalék) és az adminisztratív szolgáltatások területén (3,5 százalék) is. Ezzel szemben a legkisebb pótlólagos munkaerő-kereslet a bányászatban (0,2 százalék), valamint a kereskedelem és gépjárműjavítás (0,9 százalék), továbbá az építőipar és mezőgazdaság területén (1,0 százalék) volt tapasztalható.