Elvonási tünetek: vallanak a sorozatfüggők

Nyomozós, kórházas, ügyvédes, vámpíros, fantazi, romantikus, vicces. Sorozatdömping van a televízióban, az interneten - idén is csak tovább bővül a kínálat. Nem reprezentatív felmérésbe kezdtünk, és kiderült, elég sok körülöttünk a sorozatfüggő. Jó vagy rossz szokás? - dr. Zacher Gábor toxikológussal kereste a választ a délmagyar.hu, mert maga is rajong a műfajért.

Zacher Gábor, az addiktológiában jártas toxikológus főorvos szerint a sorozatfüggők egyértelműen válhatnak patológiás esetté, de ha tudunk mértéket tartani, ez a típusú függőség hasznunkra is válhat: kikapcsolódhatunk.

Dr. Zacher Gábor bevallotta: nem sorozatfüggő, de határeset. A sorozatokat nem a tévében nézi, hanem letölti. – Akkor ülök le, ha van egy kis szabadidőm. – Szerintem kétféle sorozatfüggő létezik. Amilyen én is vagyok: abszolút nem vágyok rá, hogy a film részese legyek, egyszerűen csak jót szórakozok. A másik típusú függő – leginkább a brazil szappanoperákon csüngő nőkre jellemző – szeretne kiszabadulni saját pszichéje gettójából. A magyar lakosság jelentős részére, fiatalra, idősre egyaránt ez is jellemző. Beleélik magukat, mintha ők szaladgálnának a homokos tengerparton, lélekben a Szulejmánban édelegnek vagy Juan Carlosszal lovaspólóznak. Természetesen mindeközben boldogsághormonok is felszabadulnak. Egy átlag magyar öt órát tölt naponta a televízió előtt, ne gondoljuk, hogy az M1-et vagy a BBC-t bámulják, sokkal inkább a sorozatokat, amelyekből a bőség zavara fenyeget – mutat rá a szakember.